2013.07.11

Nem juthatnak magyar termőföldhöz sem hazai, sem külföldi spekulánsok. 2014 májusától nem tudnak megszerezni egyetlen magyar termőföldet sem hazai, illetve külföldi spekulánsok - hangzott el a zsebszerződéseket vizsgáló tárcaközi bizottság zalaegerszegi kihelyezett ülésén. Szó esett arról is: július elsejétől a termőföld jogellenes megszerzése is bűncselekmény.

Budai: nem lesz lehetőség spekulációs célokkal földet vásárolni
 
Az új Btk. hatálybalépését követően, július elsejétől a hazai és a külföldi spekulánsoknak nem lesz lehetőségük arra, hogy csak azért vásároljanak földterületet, hogy a földvásárlásra vonatkozó európai uniós moratórium lejárta után azt jelentős haszonnal továbbadják – jelentette ki a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára a zsebszerződéseket vizsgáló tárcaközi bizottság kihelyezett ülésén, szerdán Zalaegerszegen.
 
Budai Gyula elmondta: a bizottság munkájának az a célja, hogy a zsebszerződések a “fiókokban” maradjanak, és ne tudják felhasználni őket. A törvénynek komoly visszatartó ereje van, és a kiegészítő rendelkezések teljes mértékben lehetetlenné teszik az ilyen jellegű szerződések bejegyzését az ingatlan-nyilvántartásba. A termőföld tulajdonjogának átruházásakor ugyanis a helyi földbizottságoknak vétójoguk van, a szerződés csak akkor jöhet létre, ha hozzájárulnak az adott terület eladásához, a tulajdon bejegyzéséhez pedig a hatóság is hozzájárul.
Répássy Róbert, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára kijelentette; a jogszabályok kijátszásának, a termőföld tulajdon, haszonélvezeti-, vagy használati jogának színlelt szerződéssel való megszerzése 1-5 évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható, de büntetik a hivatásos közreműködők – közjegyzők, ügyvédek, jogtanácsosok – magatartását is. A büntetés enyhíthető, vagy akár mentesülhet is alóla az, aki önként feltárja a zsebszerződéseket. Büntethető az a személy is, aki a múltban kötött zsebszerződését felhasználva most akar tulajdont, vagy használati jogot szerezni – ismertette az igazságügyért felelős államtitkár, aki beszélt az Országos Ügyvédi Kamara azon javaslatáról is, hogy a magánokiratokon, ügyvédi szerződéseken biztonsági bélyeget helyezzenek el, amelyekről szoros nyilvántartást vezetnek. A szerződéskötés időpontja így könnyen visszakereshető, és ha a dokumentumot a jövőben fel kívánják használni, nem lesz lehetőségük a visszadátumozásra.
Nagy István, Mosonmagyaróvár polgármestere (Fidesz-KDNP) törvényjavaslatának ismertetésekor azt mondta. a zsebszerződések feltárásához minden eszközt és lehetőséget az ügyészség kezébe kell adni, hogy az ügyek felgöngyölítésekor ne ütközzenek állami adatkezelési problémákba, a földhivatalok és az ügyvédi irodák a szükséges adatokat, iratokat át tudják adni. A törvényjavaslat szerint a feleknek harmincnapos időszakot biztosítanának, amikor önként feltárhatják a jogellenes cselekedeteket, később viszont már büntethetők.
A törvényjavaslatot a Mezőgazdasági Bizottság egyhangúlag elfogadta, ami az Alkotmányügyi Bizottság döntését követően szeptemberben a Parlament elé kerülhet. Az országgyűlési képviselő fontosabb célnak nevezte, hogy 2014 májusáig – a moratórium feloldásáig – minél több ilyen ügyet megoldjanak, és ezek a földterületek ismét magyar kézbe kerüljenek.
Gyutai Csaba, Zalaegerszeg polgármestere (Fidesz-KDNP) is azt hangsúlyozta, hogy a vissza kell szerezni a magyar termőföldet azoktól a külföldiektől, akik az elmúlt évtizedekben félig legálisan, vagy illegálisan jutottak hozzá. A bizottság munkájától azt várja, hogy eredményes lesz a fellépésük a földvédelemben, amelyhez lehetőség szerint minden jogszabályi feltétel adott, és további szigorításokra lehet számítani.