A sakura szó a cseresznyefát és annak virágát jelenti, ami Japán nem hivatalos nemzeti virága. Évszázadok óta ünnepként tartják számon, mikor tavasszal elborítja a fákat a hófehér vagy világos rózsaszínű sziromtenger. Japánban több tucat cseresznyefajta van, de a többségük csak pár napig virágzik tavasszal. A japánok sakura időszakát kiemelt eseményként kezelik, ez az ún. hanami. Szótár szerint a hanami annyit tesz, virágnézés, de általában csak a cseresznyére értik. A hanami egyszerű tevékenység: leülünk egy fa alá, és simán csak élvezzük a rengeteg virág látványát, kikapcsolódunk, pihenünk. A facsoport távolról úgy tűnik, mintha csodaszép felhő lenne, de ha egy-egy virágot közelről is megnézünk, annak egyszerű szépsége ugyanúgy megfoghat minket. Még különlegesebb a látvány, ha egy pagoda, templom vagy szentély kertjében vagyunk. Sok helyen kivilágítják éjszaka a fákat, ettől még szebbek lesznek.
A hanami lehet egy séta a parkban, hagyományosan azonban piknik a fák alatt – ilyen összejöveteleket már évszázadok óta tartanak Japánban. A szokás egyébként a Heian-korban (794-1191) honosodott meg az országban. A virágfigyelést, mint egy csomó minden mást is, a japánok a kínaiaktól lesték el. Ott a császári család, a költők, énekesek és más nemesemberek szokása volt összegyűlni a kertben a fák alatt és megünnepelni a virágnyílást.
Napjainkban leginkább nyilvános vagy privát kertekben tartják a hanamit, de léteznek különösen népszerű cseresznyevirágzás figyelő pontok is. Ez utóbbiak igen zsúfoltak, a jobb helyeket előre le kell foglalni. Elterjedt gyakorlat, hogy korán reggel kirakják a takarót, esetleg megjelölik a helyet a csoport nevével és a buli kezdő időpontjával. Az is előfordulhat, hogy valaki egész nap ott ül, és türelmesen megvárja, míg a többiek megérkeznek a munkából. Japánban a legtöbb iskola vagy nyilvános épület kertjében találunk cseresznyefát. Mivel a tanítási és a költségvetési év is áprilisban kezdődik Hokkaido-n, ezért aztán az első nap az iskolában vagy a munkahelyen legtöbbször egybeesik a virágzás kezdetével.
Az erre való zalaegerszegi emlékezés - melynek ötlete Pinczés Istvántól, a Griff Bábszínház igazgatójától származik - kézenfekvő volt, mivel a szigetországi Tojamával való kapcsolatuk nem újkeletű. Az esemény része volt egy közös faültetés is, amely Koizumi Hirosi, a tojamai Művészeti és Kulturális Szövetség elnöke szerint a jövőben a két város kulturális kapcsolatát és barátságát jelképezi majd.
Ezt követően a színház emeleti előterében Péntek Imre, a Pannon Tükör főszerkesztője megnyitotta a Japán élet, japán viselet c. fotókiállítást, majd a Griff Bábszínház termében közösen emlékeztek a 2011-es japán cunami gyermekáldozataira.
Fotó: Seres Péter