2013.05.23

2013. május 26-án 11.00 órakor a Hősök kertjébe (Október 6. tér) várják megemlékezésre az érdeklődőket. Előtte 10.00 órakor ünnepi szentmise lesz a Mária Magdolna templomban. A Hősök kertjében a térzene után Kovács László őrnagy mond ünnepi beszédet. Az ünnepi műsorban közreműködik a Városi Fúvószenekar, Balaicz Zoltán, a FOLKISH zenekar és Kondor Anita.

Emlékezés az elesett katonákra

Május utolsó vasárnapján a háborúkban elesett katonákra emlékezünk. Ez a nap; a Hősök Napja. A hősök emlékünnepének eredete egy 1917-es törvényre vezethető vissza. Akkor mondták ki először, hogy „nemzetünk hősi halottainak kegyeletteljes tiszteletét megfelelő módon kifejezésre kell juttatni és az utókor számára meg kell örökíteni".

Másfél évvel az első világháború kitörése után, felmerült a szervezett formában történő tisztelgés. Akkor, amikor egyre sűrűbben érkeztek haza a hősi halálról, eltűnésről szóló értesítések. Azt is kezdeményezték, hogy minden település kőemléket állítson, az elesettek nevével. Az 1917-es VIII-as törvény írta elő: őrizze meg a késő utókor hálás kegyelettel azok áldott emlékezetét, akik életükkel adóztak a veszélyben forgó haza védelmében. Minden község, város, anyagi erejének megfelelő, méltó emléken örökítse meg mindazok nevét, akik lakói közül a hazáért életüket áldozták fel.

1924-ben már a „Hősök emlékünnepé"-ről rendelkezett törvény. Ebben írták elő, hogy a háború hősi halottaira szervezett megemlékezést tartsanak május utolsó vasárnapján. A törvény nemzeti ünnepként határozta meg a hősök emlékünnepét.

A második világháborúban újabb nevekkel szaporodott a hősök sora. Egy 1942. április 25-én kelt rendeletben az ünnepet kiterjesztették az 1938. után elesettekre is. Kimondta: 1938 óta új hősök áldozták életüket a hazáért, emléküket ugyanolyan kegyelettel kell őrizni, mint a korábban elesettekét...

Katonák... hősök

Elmentek otthonról, önként, vagy mert ez volt a parancs.

Egy nagy rendező elv szerint fegyvert fogva felsorakoztak, és megindultak oda, ahol eldőlt a győzelem, vagy a vereség kérdése, ahol az élet és a halál útjait járta mindenki. De ebben a világban is volt egy pont, melybe a rendező elv már nem tudott beavatkozni, ahol csak az egyén akarata számított.

Ez a hősi viselkedésmód elfogadása, a nemes, vagy nemesnek vélt célok érdekében a tudatos életáldozat vállalása, mely önmaga és az anyagi világ törvényei fölé emelte az egyént, a hétköznapok harcosaiból halhatatlan hősökké nemesítve őket.

A feláldozott életért ennél többet az ember nem is kaphat. Ezt az áldozatot és az érte kapott jutalmat semmi nem kisebbítheti, független az ideológiáktól, a vallásoktól, az etnikai hovatartozástól.

Ma, a Hősök Napján mindenek előtt népünk hőseire emlékezzünk tisztelettel és hálával. De tiszteljük meg a világ minden hősi halált halt katonáját is, mert egy nagy közös elv részesei voltak ők is, és tiszteletük csak erősíti bennünk a hősi életforma igenlését. Ez a hősök üzenete és áldozatvállalásuk értelme, ez az ajándékuk az utókornak.

Emlékük most is szívünkben él, s lelkünknek erőt ad, az eljövendő idők harcaihoz.