Átérezzük-e Jézus szeretetének erejét?  Megérjük-e, megéljük-e, hogy a szeretet erő, - mégpedig világot megváltoztató erő - mely soha nem múlik el? 

Bruno Ferreronak A betlehemi róka című tanító történetét érdemes megismerni: 

„Betlehem közelében élt egy róka. A pásztorok féltették tőle a nyájat, ezért éjjel-nappal őrizték. Mindig jelen volt egy őr. Ez nem tetszett a rókának, egyre éhesebb és dühösebb lett. Egy különös éjszakán a pásztorok megszokott életét soha nem látott fény és soha nem hallott hang tette változatossá. Az angyalok karának gyönyörű visszhangja töltötte be a levegőt. Gyermek született. Jelentéktelen kinézésű pufók kis rózsa. A róka elcsodálkozott, amikor látta, hogy a keménykötésű pásztor mindegyike odasiet az istállóba, a gyermekhez. Micsoda felhajtás egy jelentéktelen gyermekért! - gondolta a róka.

Kíváncsi lett, de még inkább éhes, ezért óvatos léptekkel követte a pásztorokat. Amikor látta, hogy a pásztorok bemennek egy istállóba, elrejtőzött egy bokor tövében és várt. A pásztorok átadták az ajándékokat. Üdvözölték a szülőket, és gratuláltak nekik. Tisztelettel meghajoltak a gyermek előtt és eltávoztak. az ember és az asszony nagyon fáradt volt. Az események hatására kimerültek és elaludtak. A lopós hajlam nem aludt ki a rókában és besomfordált az istállóba. Nem vették észre, csak egyedül a gyermek. tágra nyílt szemmel nézte a róka nedves orrát, aki ravaszul kúszott előre. A róka kegyetlen és száraz szemei tágra nyíltak, és piros nyelve éhesen lógott szájában. Micsoda fejedelmi falat – gondolta a róka. Meleg lehelete a gyermek arcát érintette. Megfeszítette izmait és készült ráugrani a gyermekre. Ebben a pillanatban a gyermek egyik kezével megsimogatta a róka orrát.

Először fordult elő, hogy valaki megsimogatta durva szőrzetété is. Olyan hangon, amilyet idáig még soha sem hallott, megszólalt a gyermek. -  Szeretlek kis rókám! Ekkor valami hihetetlen dolog történt a betlehemi istállóban. a ravasz róka szőrzete szétnyílott és a földre hullott. Alatta egy ember volt látható. Egy igazi testben élő ember.”