Szerencsében gazdag, boldog újesztendőt kívántak a kéményseprők a zalai megyeszékhely valamennyi lakójának. A jókívánságot Balaicz Zoltán polgármester fogadta a városházán. Cikkünkben igyekszünk magyarázatot találni a kéményseprők szerencsehozó történetére is.
Ebben az időszakban a kéményseprők országszerte ellátogatnak a települések vezetőihez, hogy rajtuk keresztül köszöntsék az állampolgárokat. Ezt a régi szokást a megyében, így Zalaegerszegen is tartják.
A néphagyomány szerint kéményseprővel találkozni szerencsét jelent. Ilyenkor, ha valaki a középkorból származó mesterség képviselőivel találkozik, akkor meg kell fogni annak gombját. A város első embere is hasonlóan járt el.
A kéményseprők Zalában szerencsés évet zártak. 2017-ben ugyanis elenyésző számban fordultak elő kéménytüzek és az enyhe, nem halálos kimenetelű szén-monoxid-mérgezések.
Fotó: Seres Péter
Azt, hogy pontosan mióta hoz szerencsét a kéményseprő látványa, senki sem tudja. Még azt sem tudni pontosan, hogy miért alakult ki ez a hiedelem.
Feltevések persze vannak, és bármelyik igaz lehet, vagy egyik sem.
1. – Vannak akik egészen a római korig visszanyúlnak a talány vélt megfejtéséhez.
A rómaiaknál a családi védőszellem a tűzhelyben lakott és sokan gondolják úgy, hogy ez a misztérium az oka a tűzhely tisztító, a kéményseprő respektjének. Az igazsághoz azonban hozzá tartozik, hogy a rómaiaknál nehéz volt olyan dolgot találni, aminek ne lett volna legalább egy istene, félistene vagy szelleme.
2. – Vannak akik a sztyeppei vagy más nomád népek sámánjaival kapcsolatos összefüggést vélnek felfedezni, aminek a mai korban megjelenő lenyomata mindenki számára jól ismert, csak persze más néven.
Ő a Mikulás.
Ahogy anno a sámánok a sátrak füstnyílásain és a jurták tündökein keresztül közlekedtek a valós világ és szellemvilág között, úgy közlekedik a Mikulás is a kéményeken keresztül, hogy ajándékok formájában kösse össze kívánságainkat a valósággal.
Aki pedig ezt a folyosót tisztán tartja az bizony jelentősen hozzájárul a szerencsénkhez, álmaink beteljesüléséhez.
Jól hangzik és van benne logika, így akár ez is lehet az ok.
3. – Egy harmadik elmélet szerint viszont azért alakult ki ez a babona, mert a “szerencsehozás” valóságos alapokon nyugvott.
Az ókortól kezdve az emberek mind nagyobb része települt sűrűbben lakott területekre, falvakba és városokba. Az akkori építészet jelentős alapanyaga volt a fa és más, hasonlóan gyúlékony anyag. A történelemben is számos nagy tűzvészről hallhattunk, amelyek akár teljes városokat változtattak hamuvá.
Ha egy ilyen sűrübben lakott településen valahol tűz keletkezett és valaki tűzoltókat pillantott meg, joggal reménykedhetett abban, hogy a tűzoltók megakadályozzák a lángok terjedését, és így az ő házát már nem fogják elérni a lángok.
(Már az ókorban is voltak tűzoltók.)
A tűz megfékezése illetve megelőzése kapcsán a tűzoltót a kéményseprőtől csak egy hajszál választja el.
Az asszociáció ilyen jellegű megjelenése jól értelmezhető.
Ezt a verziót erősíti az a tény is, hogy a kormos kéményseprőkhöz semmilyen negatív képzet sem társul.
És, hogy miért kell a gombunkat megfogni vagy megtekerni ahhoz, hogy egy kéményseprőt megpillantva teljes legyen a szerencsénk?
Hát pont ugyanazért, amiért az újévi malac farkát…
Forrás: https://www.mosthallottam.hu/tudtad-hogy/negylevelu-lohere-kemenysepro-szerencsepatko/
<img class="emoji" src="https://s.w.org/images/core/emoji/2.3/svg/1f642.svg" alt="
Szóljon hozzá...
Hét | Ked | Sze | Csü | Pén | Szo | Vas |
---|---|---|---|---|---|---|
1 | 2 | 3 | 4 | 5 | ||
6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 |
13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 |
20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 |
27 | 28 | 29 | 30 | 31 | ||