A kirendelt tolmács és fordító díjának előlegezésére vonatkozó szabály 2018. január 1-től úgy
változik, hogy a bizonyítással összefüggő fordítási és tolmácsdíjakat a bizonyító fél köteles
előlegezni. A kirendelt fordítónak a bizonyítással nem összefüggő alkalmazásával járó
költségét vagy a bírósági irat bizonyítással nem összefüggő külföldi kézbesítésének a
költségét a felperesnek kell előlegeznie. A kirendelt tolmácsnak a bizonyítással nem
összefüggő alkalmazásával járó költségét az a fél előlegezi, akinek személye miatt a tolmács
alkalmazása szükségessé vált. Fordítás szükségessége esetén – bizonyos kivételekkel –
egyszerű fordítás alkalmazható.
Az ügygondnok díját előzetesen letétbe kell helyezni. Ezt a díjat annak a félnek kell
előlegeznie, aki az ügygondnok kirendelését kérte, illetve akinek perbeli cselekménye folytán
a kirendelés szükségessé vált. Az állam csak annak az ügygondnoknak a díját előlegezi, akit
az alperes részére jogszabály rendelkezése szerint ki kell rendelni. Abban az esetben is az
állam előlegezi az ügygondnoki díjat, amikor valaki ellen jogszabály rendelkezéséből eredően
kell megindítani a keresetet. Az új rendelkezések szerint a költségmentesség és a
költségfeljegyzési jog az ügygondnoki díj előlegezésére nem terjed ki.
A végrehajtói kézbesítés díjának előlegezésére az annak teljesülésében érdekelt fél köteles.
Azt a költséget is az állam előlegezi, amelynek előlegezésére az érintett fél – vagy jogszabály,
vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusa, vagy nemzetközi szerződés rendelkezése, továbbá
költségkedvezmény folytán – nem köteles.
A költségeket az érintett félnek kifejezetten fel kell számítania és okirattal igazolnia, mert a
bíróság hivatalból nem veszi figyelembe a perköltséget. A jogi képviselővel eljáró fél
kizárólag jogszabályban meghatározott költségjegyzék előterjesztésével tehet eleget a
felszámításnak.
A perköltségviselés fő szabálya szerint a pervesztes fél téríti meg a per nyertesének
perköltségét, saját költségeit pedig maga viseli. Ha a felek egyezséget kötnek, a felek megállapodásában megjelölt fél téríti meg a költségeket. Ilyen megállapodás hiányában a pernyertesség-pervesztesség aránya szerint kerül sor költségviselésre.

A polgári perben a következő költségkedvezmények érvényesülhetnek: tárgyi
költségmentesség, személyes költségmentesség, tárgyi költségfeljegyzési jog, személyes
költségfeljegyzési jog, tárgyi és személyes illetékmentesség, tárgyi illetékfeljegyzési jog,
mérsékelt illeték, valamint mentesség a pártfogó ügyvédi díj előlegezése vagy megfizetése
alól.
A költségfeljegyzési jog általános, a költségmentesség kivételes költségkedvezmény. A
költségfeljegyzési jog kiterjed az illeték és a költségek meghatározott részére, illetve az
illetékre, valamint a tételesen meghatározott költségekre.

Az összefoglalót a Fővárosi Törvényszék készítette.

További részleteket talál a témában honlapunkon:
http://zalaegerszegitorvenyszek.birosag.hu/