Felszólítására a vele lévő mintegy 20 fős társaság a rendőrök felé indult, akik gázspray-t alkalmaztak a férfivel szemben, majd megbilincselték és előállították. Az eset kapcsán folytatott le korábban tárgyalást a bíróság, amelynek során tanúként hallgatták meg P. K.-t, aki most vádlottként állt a bíróság előtt.

P. K. 2014-ben azt követően tett az alapügyben vallomást, hogy az eljáró bíró felhívta a figyelmét a
hamis tanúzás törvényi következményeire. Akkor azt vallotta: amikor látta, hogy a rendőrök és a
szurkolók között kialakult a „balhé”, odament az alapügy vádlottjához, kérdőre vonta, karon ragadta,
hogy elvezesse és lecsillapítsa. Eközben a rendőrök által alkalmazott könnygáz mindkettőjüket elérte.
Állította azt is: ő nem érzékelte a rendőrök elleni támadásra buzdítást.

A vádirat szerint P. K. vádlott 2014-es vallomása egyértelműen az ügy lényeges körülményeire
vonatkozott, mert az alapügyben jelentősége volt annak Cs.Zs. büntetőjogi felelőssége megállapítása
során. A bizonyítékok alapján az alapügyben a Zalaegerszegi Törvényszék jogerősen bűnösnek
mondta ki hivatalos személy elleni erőszak előkészülete vétségében Cs.Zs-t, az ügy vádlottját, P. K.
tanúvallomásait viszont - mivel azok ellentmondtak a többi tanúvallomásnak, illetve a vádlotti
védekezésnek is - kirekesztette a bizonyítékok köréből.

Mindennek alapján az ügyészség hamis tanúzás bűntettével vádolta meg a P. K.-t, akit az első fokon
eljáró Zalaegerszegi Járásbíróság bűnösnek talált, és 10 hónap, végrehajtásban 2 évre próbaidőre
felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte. Ezt az ítéletet hagyta jóvá másodfokon 2017. október 13.
napján a Zalaegerszegi Törvényszék büntetőtanácsa, így az ítélet jogerőre emelkedett.

A fotó csak illusztráció!