A 10 napos program Magyarország Zágrábi Nagykövetsége és a Balassi Intézet közreműködésével valósult meg. A hivatalos megnyitó előtt Varasd polgármestere fogadta Balaicz Zoltánt. A Városházán egyebek mellett elhangzott, hogy a testvérvárosi kapcsolat egyedülálló példája a nemezetek közötti összefogásnak. Magyar József nagykövet fontosnak tartja a napi szintű kapcsolattartást és egymás kultúrájának megismerését.

A legfőbb cél a kötelék elmélyítése, melyre a legjobb alkalom a hagyományos Varasdi Barokk Esték. A fesztivál alatt a műfaj kiváló magyar művészei és együttesei adnak koncerteket a történelmi városban. Most Zalaegerszeg is lehetőséget kapott, hogy megmutassa sokszínűségét.

Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere kiemelte: a magyar népzene és tánc mellett Zalaegerszeg turisztikai látványosságaiból, valamint a gasztronómiájából is kaptak izelítőt a látogatók. A dödölle és a prósza mellett a kézműves termékek is népszerűnek bizonyultak.

Varasd, város Horvátországban, az azonos nevű megye székhelye. Zágrábtól 81 km-re északra, a Dráva partján fekszik. Neve a magyar város főnévből származik -d helynévképzővel.

Varasd várát 1181-ben „castrum Garestin” néven említik először III. Béla királynak egy a közeli Varasdfürdőről szóló oklevélben, a város ekkor már ispánsági székhely.

A török veszély közeledtére a 15. század közepén a város körül is építettek földsáncokból és paliszádokból erődítéseket. A kiváltságoknak, kézműves céheinek és a kedvező földrajzi stratégiai helyzetnek köszönhetően Varasd városa már a 15. században az északi horvát területek kereskedelmi és gazdasági központja lett. A város címere már 1464-ből ismert, kiváltságait pedig Hunyadi Mátyás is megerősítette.

A török háború idején Varasd Horvátország tényleges fővárosa is volt a veszélyeztetettebb Zágráb helyett. 1663decemberében itt ülésezett a horvát szábor, mely pénzt szavazott meg a török elleni hadjáratra. Ennek során 1664 elején Zrínyi Miklós Új-Zrínyivárból kiindulva a Dráva bal partján haladva Eszékig jutott, ahol felgyújtatta a török legfontosabb drávai átkelőhelyét, az eszéki hidat. Az 1664-ben megkötött vasvári béke bár a magyarság számára hátrányos volt, Varasd számára mégis a békés fejlődés lehetőségét teremtette meg. A török veszély végét az 1699-ben megkötött karlócai béke jelentette a város számára.

1910-ben 13 398 lakosából 11 497 horvát, 585 német, 471 magyar, 441 szlovén, 232 szerb, 102 cseh volt. A trianoni békeszerződésig Varasd vármegye székhelye volt. A 20. századra Varasd a környék ipari központja lett. A Tivar textilgyárat 1918-ban alapították. Fontos ipari üzemei még a Varteks textilgyár, a fémipari, élelmiszeripari és építőipari üzemek. 2001-ben a hozzá tartozó településekkel együtt 49 075, ebből 47 069 horvát lakosa volt. A városban ekkor 41 434 fő lakott. A 2003-ban megnyílt, a magyar határtól, Muracsánytól Zágrábba vezető horvát autópálya Varasdot is bekapcsolta a modern autópálya hálózatba.

Forrás: Wikipedia

Fotók:By Pudelek - A feltöltő saját munkája, CC BY-SA 3.0,  https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=11480734
By Suradnik13 - A feltöltő saját munkája, CC BY-SA 4.0-3.0-2.5-2.0-1.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=4674764