Az egyezményt a kezdetekkor 61 ország írta alá, s azóta – az Egyesült Államok és Szomália kivételével – a világ összes országa jóváhagyta. A Magyar Köztársaság Országgyűlése 1991 őszén ratifikálta a egyezményt, amelyet az 1991. évi LXIV. törvénnyel hirdettek ki. Az egyezmény a gyermeket, illetve a gyermekek jogait helyezi a középpontba, az eltérő jogrendszerekhez és kulturális különbségekhez igazodva általános alapelveket és alapvető kötelezettségeket fogalmaz meg. Az egyezmény célja biztosítani az alapvető emberi jogok megvalósulását a gyermekek tekintetében. Meghatározó alapelvei: a diszkrimináció tilalma, a gyermek mindenek felett álló érdeke, valamint a gyermek meghallgatáshoz való joga. Az egyezmény szerint az állam köteles törvényhozási és végrehajtási szinten a gyermeki jogokat biztosítani és védeni. A gyermekek jogainak érvényesülését az Országos Bírósági Hivatal (OBH), illetve hazánk bíróságai is kiemelt ügyként kezelik. Az OBH néhány évvel ezelőtt megalkotta a Gyermekközpontú igazságszolgáltatás programot, amely az elérhető legmagasabb szinten biztosítja a gyermekek jogainak tiszteletben tartását, hatékony érvényesítését és fokozott védelmét. Elsődleges szempontként érvényre juttatja a gyermekek részvételével folyó, vagy őket érintő minden ügyben a gyermekek mindenek felett álló érdekeit, mint alapjogot.

A kicsiknek a bíróságokon speciális gyermekmeghallgató szobákat alakítottak ki, ahol biztonságos, megnyugtató, a gyermekekre szabott játékos légkörben folytatható le a kiskorúak meghallgatása egy-egy ügy kapcsán. Napjainkban már minden törvényszéken működik ilyen gyermekmeghallgató szoba. Egyes törvényszékeken volt lehetőség önálló helyiség kialakítására, míg más esetekben kombinált, egyszerre több funkciót betöltő szobákat hoztak létre e célra. A Zalaegerszegi Törvényszéken 2016 tavaszán adták át a bírósági közvetítésre és gyermekmeghallgatásra egyaránt használatos helyiséget.

A gyermekek meghallgatása speciális feladat, a bírák, illetve a bírósági titkárok folyamatos képzésben vesznek részt ezen a téren is. A képzések egy részét az Országos Bírósági Hivatal szervezi, de helyi képzésekre is sor kerül. Tavaly két fiatalkorúak szakjogásza képzettségű járásbírósági titkár a szakjogászi képzés és az ítélkezés kapcsolatáról, a gyermekek jogainak védelméről, a kiskorúak lelki fejlődésének pszichológiai és pszichiátriai vetületéről tartott oktatást a zalai bíráknak és titkároknak.

A bíróság a gyermekek meghallgatása esetén törekszik arra, hogy a korábbi eljárási szakaszban (pl.: büntetőügy esetén a rendőrségnél) kihallgatott gyermeket csak szükség esetén tegye ki újra e procedúrának, s ez esetben is gyermekbarát légkörben és stílusban zajlódjon a kiskorú meghallgatása. Ennek figyelembe vételével Zalaegerszegen 2016-ban csupán 5 gyermeket hallgattak meg a bíróság falai között.

A gyermekközpontú igazságszolgáltatás téren kiemelkedő a Zala Megyei Kormányhivatallal való együttműködés: a gyermek- és fiatalkorú bűnözés megelőzése érdekében évente tájékoztatást adunk az elbírált ügyekből megállapítható fiatalkori bűnelkövetés tendenciáinak alakulásáról, és a kiskorúak sérelmére elkövetett bűncselekményekről. Mindezzel a megelőzés stratégiájának kidolgozásához nyújtunk segítséget. Mindemellett a gyermekek tájékoztatására és a bűnmegelőzésre is nagy hangsúlyt fordítunk: a Nyitott Bíróság programjaink során megismertetjük a kiskorúakkal jogaikat, kötelezettségeiket, a Belügyminisztérimhoz benyújtott sikeres pályázatunk révén pedig a Nyitott Igazságügy projektben bűnmegelőzési előadásokat, illetve interaktív foglalkozásokat tartunk a megye diákjainak.

A fotó csak illusztráció! (forrás: birosag.hu)