2016.11.02

Egyre több otthont alakítanak át „idősbaráttá” állami támogatásból. Az építőiparra is hatást gyakorol az elöregedő társadalom: az időskorúak számának növekedése hajtja az ingatlanok idősbaráttá alakításának piacát. A felújítás értéke elérheti a milliós tételt is, ezért a vállalkozásoknak nem csak a fiatalok otthonteremtési terveire, de a nyugdíjasok igényeire is érdemes figyelni. Az érintetteknek jó hír, hogy ehhez is igénybe vehetnek állami támogatást.

A magyar népesség a fejlett társadalmakhoz hasonlóan elöregedő tendenciát mutat, a KSH adatai szerint csak az elmúlt öt évben húszezerrel nőtt a 65 évnél idősebb lakosok száma. A magasabb korral többnyire a képességek és az általános egészségi állapot romlása is együtt jár. Egy tavalyelőtti európai egészségfelmérés szerint az idősebbek 40%-ának okoz nehézséget a lépcsőzés, harmaduknak a gyaloglás, negyedüknek pedig a mosakodás.

„Az időseknél a különböző porckopásokból adódó fájdalmak, az ízületi mozgásbeszűkülések, a csontritkulásból adódó elváltozások és az izomerő csökkenése a legjellemzőbb tünetek. A járás bizonytalanabbá válása komolyabb balesetekhez, hosszú felépüléshez vezethet. A megelőzés érdekében érdemes a lakókörnyezetet átalakítani” – véli Károlyiné Örsi Eszter, gyógytornász.

Kád helyett zuhanykabin

Fontos például kapaszkodókat felszerelni, jó megvilágítást elhelyezni, vagy a küszöböket megszüntetni, mindazonáltal az időseknek az egyik legnagyobb kihívás, a fürdőszoba használata. A régebben épült lakások többségében még kád van, amiből nehezebb kiszállni. A mosakodásra egy tágas zuhanykabin alkalmasabb. Sokan szereltetnek be kifejezetten mozgáskorlátozottak számára tervezett, az átlagosnál magasabb WC kagylót is. „Fürdőszoba-felújításkor ráadásul sokszor ér minket
meglepetés. Gyakran találkozunk szembe rossz állapotú csövekkel, zárlatos bojlerrel, veszélyesen elhasználódott csempével” – mondta el Felföldi Viktor a Magyar Épületgépész Kft. munkatársa. – „A változtatások mértékétől függően így a lakás átépítése, idősbaráttá tétele pár százezer forinttól akár másfél – két millió forintig is terjedhet.”

Ez nem az az összeg, amit csak a nyugdíjból, megtakarítás nélkül elő lehet teremteni. A költségek azonban jó előre láthatóak, az átalakításokkal sem szükséges megvárni a legutolsó pillanatot, már évekkel előtte érdemes felkészülni a várható kiadásokra – tanácsolja az OTP Lakástakarék vezérigazgató-helyettese. Köntös Péter úgy véli, az idősek lakásfelújítási igényeinek kielégítése minden érintett csoport számára kifizetődő. A legfontosabb persze, hogy az időseknek javul az
életminősége. De a lakástakarék-befizetések akár évi hetvenkétezer forintos támogatásával az állam a társadalompolitikai céljait is hatékonyabban látja el. Az építőiparnak pedig a mostani lendületet követően hosszútávon fenntartható bevételi forrást jelenthet a lakások idősbaráttá alakítása, tette hozzá a szakértő.