A kard a jog hatalmának, állami kikényszeríthetőségének jelképe, a mérleg az eljárásban részt vevő felek azonos jogait jeleníti meg, s azt szimbolizálja, hogy a törvény előtt mindenki egyenlő. A bekötött szem egyrészt az jelképezi, hogy az igazságos jog nem tesz különbséget az egyes emberek között, függetlenül a származástól, a hatalomtól, gyengeségtől, másrészt pedig jelenti azt is, hogy Justitiát nem lehet befolyásolni, döntéseit befolyástól mentesen hozza meg: csupán a cselekedeteket mérlegeli, nem pedig azt, hogy ki követte el azokat.

Az igazságosság szimbolikus ábrázolása az egyiptomi hieroglifákig vezethető vissza. Az ókori egyiptomi hitvilágban az igazság, a jog és törvények istennője, valamint a rend és a tökéletes egyensúly megtestesítője Maat (akinek papjai valójában bírák voltak), de a törvényesség női alakban történő jelképes szemléltetése az ókori Hellászban is felbukkan. A mai ábrázolás – még csészével és jogarral a kézben – a korai császárkortól eredeztethető. Képzőművészeti alkotásokon

Európa-szerte a 13. századtól tűnik fel, s leggyakrabban pallossal és kétkarú mérleggel a kezében ábrázolják. A ma ismert formában Justitia elsőként feltehetően II. Clemens pápa 1247-ben készült szarkofágján jelent meg - írja a Joghistória című folyóirat 2015. márciusi számában Barkóczi Dávid.

Hazánkban a legismertebb Justitia-szobor Stróbl Alajos alkotása, amely jelenleg Budapesten, a Kúria előcsarnokában látható. A 3 méter magas márványszobor címerpajzzsal díszített talapzaton áll, s különlegessége, hogy a szeme nincs bekötve.

Manapság sokszor felmerül a kérdés, hogy mérleg miért nincs egyensúlyban, illetve hova tűnt a szemet eltakaró kendő? (szerkesztő)