2016.09.22

A biztosító társaságok szerint a viharos időszak nagyján túl vagyunk, így érdemes megvizsgálni, hogy az idei év káreseményei mennyiben különböztek az előző évekétől. A biztosító társaságokhoz beérkezett több ezer lakásbiztosítási kárbejelentés kárértéke mintegy 20 milliárd forintra rúg.

2016-ban elsősorban Zala, Szabolcs-Szatmár- Bereg, Borsod-Abaúj- Zemplén, Pest, Veszprém, Vas, Békés megyékből, valamint Budapest térségéből érkeztek kárbejelentések. Az összes bejelentés 60%-a ezekről a területekről érkezett.

Ez a kárbejelentési mennyiség éves szinten nem nevezhető rendkívülinek, de időbeli lefolyásuk az előző évekhez képest eltérő, jobban a nyár második felére koncentrálódnak. Kimagasló a jégverés kapcsán tett bejelentések száma, mely lényegesen meghaladja az elmúlt évek hasonló károkra tett bejelentéseinek
mennyiségét.

A szupercellák nagyságrendekkel több kárt okoznak

Új jelenség a viharok hevesebb lefolyása, illetve az un. szupercellák egyre gyakoribb kialakulása. Ez utóbbi meteorológiai jelenség azért is okoz gondot, mert jóval nagyobb károkat tud okozni, mint egy „közönséges” felhőszakadás. A szupercella legismertebb jellemzője, hogy hosszabb lefolyású egy átlagos zivatarnál, és a szél iránya is többször megváltozhat az érintett régióban. A tartósabb és hevesebb zivatarfelhőkből álló szupercella nagyobb mennyiségű csapadékot képes lezúdítani, amely nagy eséllyel okoz beázásokat. A hibás tetőszerkezetek és elavult szerkezeti elemek szintén nagyobb eséllyel rongálódnak meg egy ilyen hosszantartó és heves zivatarfelhők elvonulásától terhes esemény során, ezért a kárszakértők szerint érdemes az ingatlanokat még a „viharszezon” előtt átvizsgálni, szükség esetén kijavítani a már meglévő sérüléseket.

A szupercella kísérőjeként a jégeső kialakulásának is nagyobb az esélye, amely az üvegszerkezeteket és műanyag redőnyöket rongálja, illetve a külső vakolat rongálódását, valamint a héjazatok károsodását  is eredményezheti. A szupercella hektikusabb és hosszantartó széllökései során valószínűbb a kerítések és kerti építmények sérülése is, ezért érdemes gondoskodni ezek megfelelő védelméről is.

Tippek vihar előttre és utánra

Az idei viharszezonban is számos olyan, az ügyfelek számára bosszantó esettel találkoztak a biztosítók kárszakértői, mely kis odafigyeléssel elkerülhető lett volna. Az alábbiakban összefoglaljuk azokat a hasznos tanácsokat, melyek segíthetnek az ügyfeleknek, hogy ne érje őket kellemetlenség a kárrendezés során.

 A szükséges karbantartásokat végezzük el

Fontos a folyamatos karbantartás: a sérült, károsodott, elhasználódott épületszerkezeteket a további károk elkerülése érdekében érdemes mielőbb megjavíttatni.
Az ereszek, csatornák átjárhatóságának biztosítása szintén fontos, hiszen az őszi falevelek miatt sokszor nem tud elfolyni a csatornában az eső, károsítja a vakolatot, vagy befolyik a házba, de akár le is szakadhat a rosszul rögzített csatorna a terhelés alatt.

 Vihar előtt is tegyük meg a szükséges óvintézkedéseket

Ha erkéllyel, terasszal, loggiával vagy udvarral rendelkezünk, a közelgő vihar előtt érdemes ellenőrizni, hogy a szabadban hagyott tárgyakat védett helyre tettük-e. A házat, lakást úgy érdemes elhagyni, hogy a szellőztetésre nyitva hagyott nyílászáról becsukásáról is gondoskodunk.
Nagyobb értékű szórakoztatóelektronikai berendezéseinket érdemes az antenna kábelről leválasztani. Jó, ha gondolunk gépjárművünk biztonságára is: ha tudjuk, hogy jégverés közeleg, álljunk be fedett helyre -saját garázsunkba vagy akár egy közeli bevásárlóközpont mélygarázsába, de az is megoldás, ha letakarjuk az autót pléddel vagy jégvédő paplannal.

 Ellenőrizzük lakásbiztosításunkat

Annak érdekében, hogy otthonunk ne legyen alulbiztosítva, 3-4 évente mindenképpen nézessük át lakásbiztosítási szerződésünket, de ha valamilyen változás állt be ingatlanunkkal kapcsolatban, akkor sűrűbben is. Ha valamilyen bővítés történt az ingatlanon, például melléképület, új emelet vagy medence épült, ezeket érdemes bevonni a lakásbiztosítási szerződésbe, különben ezek károsodására nem tud fizetni a biztosítótársaság.
A biztosítás ellenőrzése során érdemes arra is figyelmet fordítani, hogy szerződésünk kiterjed-e villámcsapás másodlagos hatása fedezetre, illetve, hogy a szerződésben az erre a veszélynemre meghatározott limit elegendő-e, hiszen az egyre gyakoribbá váló villámlások következtében károsodhatnak a villámvédelmi
berendezések, de akár a nagy értékű szórakoztatóelektronikai készülékek is.

 Kárenyhítés, kárbejelentés és fotózás – minél előbb tegyük meg!

Ha megtörtént a baj, a legfontosabb, hogy a lehető legrövidebb időn belül jelentsük be a kárt a biztosítótársaságnak, illetve, ha szükséges, akkor természetesen a Katasztrófavédelemnek is.
A megsérült, megbontódott épület ideiglenes védelméről is gondoskodni kell, hogy ne károsodjon még jobban. Ha törmeléket, maradványokat kell eltávolítani például a lakótérből, akkor nyugodtan tegyük meg, nem kell megvárni, amíg a kárszakértő megérkezik, tanácsos azonban a maradványokat megőrizni a szemléig. Az elöntési, beázási, átnedvesedési károk esetén fokozott óvatossággal bánjunk az elektromossággal: amennyiben indokolt, szakember által történő átvizsgálásig áramtalanítsunk!
A fentiek mellett fontos, hogy készítsünk lehetőleg több fotót a kárról, dokumentáljuk a kárt! Ezek nagyban segítik és gyorsítják is a kárrendezés folyamatát, megelőzhetővé teszik a vitás helyeztek kialakulását.


A fotók illusztrációk!