2015.12.12

Mindszenty-parkot alakítanak ki a zalaegerszegi Jézus Szíve Ferences Plébániatemplom mellett. A munkálatokat már augusztusban elkezdték a szakemberek. A beruházás a hívek hozzájárulása és az önerő mellett az önkormányzat támogatásával valósul meg.

A zöldfelület megújítását követően - a padokon és a sétányokon kívül - az olai templom melletti kert egy a néhai bíborost ábrázoló szoborral és egy keresztúttal is gazdagodik. Ocsovai Grácián plébános szerint azok a hívek, akik egy kis lelki feltöltődést keresnek a mindennapokban, itt minden bizonnyal megtalálják majd számításukat.

A korábban önkormányzati tulajdonban lévő földet a városvezetés díjtalanul bocsátotta az egyház rendelkezésére. Emellett a csaknem 20 millió forintos fejlesztés költségeiből is jelentős részt vállaltunk – hangsúlyozta Balaicz Zoltán polgármester.

A munkálatokkal előreláthatólag jövő tavasszal végeznek a szakemberek. A hivatalos átadást a tervek szerint májusban tartják majd.


Tiszteletre méltó Mindszenty József, eredeti nevén Pehm József (Csehimindszent, 1892. március 29. – Bécs, 1975. május 6.) Esztergom érseke, Magyarország utolsó hercegprímása, bíboros. Serédi Jusztinián bíboros-hercegprímás, esztergomi érsek utóda. A magyar katolikus egyház egyik legnagyobb 20. századi alakja, üldözték a nyilasok és a kommunisták egyaránt. Életútja bebizonyította, hogy a Rákosi-korszak és a nyilas diktatúra természetéből adódóan az egyház csak elvtelen, erkölcstelen és megalázó kompromisszumot tudott volna kötni, ennek pedig a bíboros sziklaszilárdan ellenállt.
„     Minden egyénnek, minden nép minden egyes nemzedékének újra meg újra meg kell küzdenie a hitéért úgy, mint Jákobnak az Isten angyalával. Isten fiatal. Övé a jövő.     ”
– Mindszenty József

A hitoktató Mindszenty aktiv politikai harcot folytatott a szociáldemokraták ellen, amiért 1919. március 19-én a Tanácsköztársaság idején Szombathelyre internálták püspökével együtt, és csak 1919. május 19-én szabadult ki. 1919. október 1-jén Zalaegerszegre, a Mária Magdolna templomba kapott plébánosi kinevezést, miután az előző plébános Legáth Kálmán (1852–1923) nyugdíjba vonulásakor szülővárosába Körmendre távozott.
1924-ben pornói (ma Pornóapáti) címzetes apáttá nevezték ki. A rendkivül tevékeny Pehm apátplébános fontos szerepet játszott a helyi zalaegerszegi közéletben és a hívek körében. Felépíttette a zalaegerszegi Jézus Szíve ferences templomot és egy kolostort. A templomot 1925 júniusában kezdtek építeni az utolsó magyar király, Boldog IV. Károly (1887–1922) emlékére, ami egyedülállóvá teszi a világban. Az ünnepélyes felszentelése 1927. szeptember 25-én történt meg (a szertartáson részt vett sok neves személység, köztük Zita királyné, IV. Károly özvegye is). 1950 nyarán a szerzetesrendektől megvonták a működési engedélyt, a rendházat államosították, így a zalaegerszegi ferencesek helyett az épületbe a megyei hadkiegészítő parancsnokság költözött.

Törökbálintról Zalaegerszegre hívta a Notre Dame Női Kanonok- és Tanító rend nővéreit, hogy segítsék és tanítsák a helyi leányokat. Segítségül létrehozta a Notre Dame nővérek anyaházát és tanítónőképzőjét, valamint elemi és polgári iskoláját. Másrészt modernizálta a plébánia-épületet és a szegények számára 34 főt befogadó szeretetotthont alapított. Támogatta, taníttatta a szegénysorsú, tehetséges gyermekeket, a Szociális Missziótársulat bevonásával végezte a szegénygondozást, a kórházmissziót, a fogház- és a vasúti missziót. Felépíttette a Szent József Szeretetotthont, mely szegények és elhagyott öregek számára nyújtott biztos menedéket. 1937-ben pápai prelátussá nevezték ki.