2012 az európai gazdaság számára egyáltalán nem bizonyult kedvező évnek.
Az Európai Központi Bank szerint a gazdaság ismét megadta magát a recessziónak. Mivel 2012 gazdasági értelemben rendkívül rossz évet jelentett, ezért ugyanúgy komoly kihívásokat támasztott az európai politikai stabilitás vonatkozásában is.
Sajnos 2013-ban minden esély megmarad arra, hogy az európai gazdasági recesszió tovább mélyüljön.
Ennek ellenére a remény örök, mely szerint Európa végül képes lesz megoldani az adósságválságot. A gazdasági pangás, valamint a megszorító intézkedések által okozott nehézségek ellenére úgy tűnik, hogy a piacok behódolnak annak az elképzelésnek, mely szerint a válság legrosszabb időszakait már hátunk mögött tudhatjuk. A piacok látható módon úgy tesznek, mintha már elfelejtették volna a válság kezdete óta folyamatosan tett hamis ígéreteket.
A görög gazdaság szó szerint összeomlott, és az olaszországi, a portugál és a spanyol gazdaságok is visszaesést tapasztaltak. A lehangoló gazdasági teljesítmény következtében a munkanélküliség aránya Spanyolországban és Görögországban 25% fölé emelkedett, Írországban és Portugáliában pedig 15 % fölött állandósult.
Ami még ennél is rosszabb, hogy Görögországban és Spanyolországban a fiatalok munkanélküliségi aránya magasabb, mint 50%.
Amennyiben 2012 rossz évnek bizonyult az európai gazdaság számára, akkor az is kijelenthető, hogy ugyanilyen kedvezőtlen volt az európai politikai stabilitás esetében is.
Az év folyamán Spanyolországban és Portugáliában tüntetéseket robbantottak ki a megszorító intézkedések ellen. Két kulcsfontosságú politikai esemény következtében az euróövezet hanyatló gazdasága és politikája képtelen volt sikeresen átjutni a szakadék felett.
Az egyik Mario Draghi által hozott intézkedés volt válaszként az Olaszországban és Spanyolországban eluralkodó piaci pánikra. Mario Draghi bejelentette, hogy az EKB felvásárolja a korlátlan rövid-lejáratú olasz és spanyol államkötvényeket.
A másik politikai fejlemény Angela Merkel német kancellár Görögországgal kapcsolatos elképzelése volt. Korábban ragaszkodott ahhoz, hogy Görögország ne kaphassa meg a harmadik pénzügyi kisegítő csomagot, de a 2013. szeptemberére tervezett német választásokat átgondolva megváltoztatta véleményét, és kijelentette, hogy Európának bent kell tartania Görögországot az euróban.
Ha előre tekintünk 2013-ba, egyértelműen feltételezhető, hogy az európai gazdasági recesszió tovább súlyosbodik, és az európai vezetők által 2013. második felére tervezett gazdasági fellendülés nem fog megvalósulni. Mindezek mellett Európa perifériáján elhelyezkedő országok 2013-ban ugyanolyan szigorú költségvetési megszigorításokat kívánnak alkalmazni, mint 2012-ben, melyek viszont rendkívül lehangoló eredményeket hoztak. Mindezt a folyamatban lévő hazai hitelkorlátozások keretein belül valósítják meg, méghozzá a korábbi évnél még gyengébb külső gazdasági környezetben.
A piacok figyelmen kívül hagyják az európai gazdasági recesszió tovább súlyosbodó helyzetét, és a periféria további politikai hanyatlását.
Sajnálatos módon a piaci elégedettség nem megalapozott Európa gazdasági és politikai kilátásai miatt. Görögország ingatag koalíciós kormányának bukása következtében Görögország elképzelhetően nem lesz képes eleget tenni a kölcsönökkel kapcsolatban felvállalt kötelezettségeinek; ezért Görögország valószínűleg távozik az euróból.
Hasonló a helyzet Spanyolországban, ugyanis a megszorítások ellen irányuló negatív reakció erősödése és a regionális problémák megnehezítik Mariano Rajoy kormánya számára, hogy az ESM-től pénzügyi támogatást remélhessen. Olaszországban és Portugáliában az egyre súlyosabbá váló gazdasági recesszió politikai instabilitást von maga után.

Azt már csak remélni lehet, hogy a piaci helyzet talán mégis kedvezőbben alakul, és Merkel 2013-ban képes lesz egyben tartani Európát.
Habár az Egyesült Államok politikusai elég meggondolatlanok lennének, ha politikájukat kizárólag arra a feltételezésre alapoznák, hogy 2013-ban Európában minden megfelelően alakul.
Egyenlőre minden jel egyre súlyosbodó gazdasági recesszióra, valamint az európai politikai környezet további hanyatlására utal, amely az euró-válság ismételt felerősödéséhez vezethet.