2015.07.07

Valószínűleg sokan várták már, hogy beköszöntsön az igazi nyár. A hét elején várható kánikula azonban a szokásosnál is nagyobb megterhelést jelenthet a szervezetre. Még a teljesen egészséges embereknek is célszerű megtenniük néhány óvintézkedést, a betegeknek, különösen a szív- és érrendszeri megbetegedésben szenvedőknek pedig a szokásosnál is jobban oda kell figyelniük egészségükre.

Az országos tiszti főorvos – az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése alapján – 2015. július 4. (szombat) 0 órától július 8. (szerda) 24 óráig a legmagasabb, harmadfokú hőségriasztást adott ki. Harmadfokú hőségriasztást akkor rendelnek el, ha legalább három egymást követő napon eléri vagy meghaladja a napi középhőmérséklet a 27 Celsius-fokot.

A napi átlaghőmérséklet 5 Celsius-fokos emelkedése már 10-12 százalékkal növeli a halálozás kockázatát,  15 százalékkal a szívpanaszok és „általános rosszullét” miatti sürgősségi mentőhívások számát – olvasható az ÁNTSZ (Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat) honlapján.

Ahogyan emelkedik a hőmérséklet, úgy nő szervezetünk terhelése. A szervezet hőszabályozó képességét az életkor, a testsúly, a fizikai erőnlét, az egészségi állapot, a táplálkozás és gyógyszerszedés is befolyásolja. Ezért fontos, hogy jó előre alkalmazkodjunk a meleg, forró napokhoz.

Noha a kánikula bárkinek okozhat egészségi panaszokat, kellemetlen tüneteket, rosszullétet, vannak különösen veszélyeztetett csoportok. Ilyenek például a csecsemők és a kisgyermekek, a különböző betegségekben szenvedők (kiemelt kockázatot jelentenek a szív- és érrendszeri betegségek, a magas vérnyomás, a cukorbetegség és más anyagcsere-rendellenesség, a légzőszervi betegségek, a mentális rendellenességek és a vesebetegségek), az alkohol- és kábítószer-fogyasztók, a 65 évnél idősebbek, fogyatékosok és a fiatalok.

A hőséggel összefüggő legtöbb betegség (kivéve a bőrkiütés és a görcs) oka az, hogy különböző fokú működési zavar következik be a szervezet hőszabályozó rendszerében.  Ráadásul számos más, úgynevezett prediszponáló tényező felgyorsíthatja a magas testhőmérséklet kialakulását.

Ilyen prediszponáló tényező lehet a kor, az akklimatizálódás hiánya, a dehidratáció (csökkentett tápanyag- és folyadékbevitel, vizelethajtó tabletták, alkoholfogyasztás következtében), gyógyszerszedés, mozgáshiány, túlsúly, fáradtság, alváshiány, hosszú és nagy intenzitású edzés, védőruha viselése.

A hőség okozta leggyakoribb egészségi tünetek a következők:
    kiütés,
    ödéma az alsó végtagokon,
    eszméletvesztés,
    görcsök,
    kimerülés,
    a mentális státusz változása (pl. nyugtalanság, delírium, kóma),
    stroke.

Hogyan előzhetjük meg a hőség okozta bajokat?

Az egyik legfontosabb tennivaló a megfelelő folyadékbevitel. Fontos azonban tisztázni, mit kell érteni ez alatt. Annyi vizet kell pótolni, amennyi a vizelettel és izzadással elveszített vízmennyiség másfélszerese.  Hőség idején akkor is kell folyadékot fogyasztani, ha nem érezzük magunkat szomjasnak. Ez különösen igaz idős korban, mert az idősebb emberek kevésbé érzik a szomjúságot.

A folyadék-utánpótlásra a legalkalmasabb a víz, a tea, a szénsavmentes üdítő, jót tesz a paradicsomlé, az aludttej, a kefir, a joghurt és a levesek. Ne fogyasszunk kávét, alkoholos italt, cukros, illetve szénsavas üdítőt!

Ha nem muszáj, a legmelegebb órákban (11 és 15 óra között) ne menjünk ki az utcára, illetve igyekezzünk árnyékos, lehetőleg jól szellőző helyen tartózkodni. Sokat segítenek a rosszullét megelőzésében a különféle vízpermetet szóró eszközök (párakapuk, ventilátorok, szökőkutak).

Lehetőség szerint hűtsük a lakásunkat. Már egy ventilátor is sokat segíthet a hőség kibírásában. Ügyeljünk azonban arra, hogy a ventilátor légárama kiszárítja a szervezetet, így ne érjen bennünket folyamatosan az általa keltett szél, illetve igyunk elegendő folyadékot.

A légkondicionálásnál se vigyük túlzásba a dolgot. A gyártók és az egészségügyi szakemberek is azt tanácsolják, hogy maximum hat-nyolc fok legyen a külső és a belső hőmérséklet közti különbség.  Az irodai munkához a 22-25 Celsius-fokos léghőmérséklet az ideális.

Napközben tartsuk csukva az ablakokat, használjunk függönyt vagy egyéb sötétítőt. Lehetőleg éjszaka szellőztessünk. Csak a szükséges mértékben használjuk az elektromos készülékeket (még a világítást is). Ha van légkondicionáló berendezésünk, ennek működtetése idején tartsuk csukva az ajtót és az ablakot.

Ha a lakást nem lehet megfelelően hűteni, akkor lehetőség szerint töltsünk legalább 2-3 órát légkondicionált helyen.  Kerüljük a megterhelő fizikai munkát, tartózkodjunk árnyékban a legmelegebb órákban.

Gyakran zuhanyozzunk vagy fürödjünk langyos (de nem hideg!) vízben.  Használjunk vizes borogatást, hűtsük a lábunkat langyos vízben.

Viseljünk világos, természetes alapanyagú, bő ruhát. Ha a napra megyünk, viseljünk széles karimájú kalapot és napszemüveget. A szabadban mindig használjunk ultraibolya sugárzás ellen védő naptejet vagy krémet. Ne feledjük, még az árnyékban is leéghetünk!

A vízparton nyaralók se töltsék a napon a dél körüli órákat, és felhevült testtel sose ugorjanak a vízbe.  A vízibiciklin vagy a stégen napozók fokozatosan szoktassák magukat a hűvösebb vízhez. Lógassák be a lábukat a vízbe, illetve kezükkel spricceljék le magukat, csak az után merüljenek be teljesen a vízbe.

A csecsemőket, kisgyermekeket árnyékban levegőztessük. Ne sétáltassunk a hőségben kisbabát!

Sose hagyjunk gyermekeket, állatokat (kutyát) zárt, szellőzés nélküli parkoló autóban!

A babák különösen sok folyadékot igényelnek a szoptatáson kívül is, mindig kínáljuk őket tiszta vízzel, vagy pici sót is tartalmazó, citromos teával a szoptatás után!