Köztük a Deák Ferenc Megyei és Városi könyvtár, a Zalaegerszegi Törvényszék, a Keresztury Dezső VMK, a Városi Hangverseny- és Kiállítóterem, valamint a Zalaegerszegi Televízió is hozzájárult a jótékony célhoz. Kaján Imre, a Göcseji Múzeum igazgatója szerint mindez a helyi támogatás nélkül nem valósulhatott volna meg.
Czobor Mátyás érdemei városunk felvirágoztatásáért:
Középiskoláit és a jogi akadémiát Pécsett végezte. 1899. június 25-én lépett közigazgatási szolgálatba Zalaegerszegen, mint árvaszéki ülnök. Még ez év decemberében vármegyei aljegyző lett. Tizennyolc évig állt Zala vármegye szolgálatában. Gyorsan emelkedett a hivatali ranglétrán, s már 1913 májusától másodfőjegyző. 1918 áprilisában meghívták Zalaegerszeg rendezett tanácsú város polgármesteri székébe. Több mint 18 éven át (1918. jún. 1-jétől 1936. júl. 18-ig) töltötte be a polgármesteri állást.
![](uploads/images/czobor.hagyatek.jpg)
Nevéhez fűződik a két világháború közötti Zalaegerszeg városképének kialakítása, szinte valamennyi jelentős fejlesztése. Tevékenysége nyomán új városrészek alakultak ki (Páter-domb, Jánkahegy), s közel negyven új utca nyílott. Új középületek sora (postapalota, vasútállomás stb.) emelkedett, jelentősen megnövekedett a magánépítkezések száma. Új köztemető létesült, szeretetház, bérlakások sora épült, s bővült a közkórház is.
Támogatta egyházi intézmények és épületek létesítését is (ferences templom, Notre Dame Zárda). Nevéhez kötődik a "virágos Zalaegerszeg" programjának végigvitele, s tevékenysége időszakában lett a közigazgatási reform kapcsán Zalaegerszeg megyei jogú város 1929-ben. A város legnagyobb tereinek kialakítása, parkosítás, új piac létesítése is ezekben az években történt meg. Számos irodalmi, kulturális és gazdasági egyesület elnöke, díszelnöke volt. Több közgazdasági és közérdekű szakcikk írója.