Oklevelet és pénzjutalmat adott át szombaton Zalaegerszegen Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Rigó Csaba Zala megyei kormánymegbízott annak a három embernek, akik tavaly ősszel egy 73 darabból álló bronz kincsleletet adtak át a Göcseji Múzeumnak.
A több mint háromezer éves, ékszereket, fegyvereket, használati tárgyakat tartalmazó leletegyüttest a tótszerdahelyi Virág István, a felsőrajki Szakál János és fia, Szakál Tamás – az ő nevében édesanyja vette át az elismerést – egy közelebbről meg nem nevezett zalai területen találta.
Kövér László azt mondta: a becsületes megtalálók cselekedete által nemcsak a Göcseji Múzeum gyarapodott, de mi valamennyien gazdagabbak lettünk azzal a tapasztalattal, hogy az önzetlenség, a becsület és a tisztesség változatlanul él a zalai tájakon. A három ember cselekedetével gyarapította a köz vagyonát, és megerősítette a köz hitét, hogy érdemes önzetlennek, becsületesnek és tisztességesnek lenni.

Kaján Imre, a múzeum igazgatója arról beszélt, hogy ritkán adódik olyan pillanat egy múzeum történetében, hogy egyszer csak beállítanak egy értékes lelettel. A múzeumba került ép és töredékes leletek nagyjából 3300 évesek lehetnek – ami a trójai háborúk ideje –, az akkori urnamezős kultúra korszakából származnak, és egy késő bronzkori előkelőség tárgyi emlékei. Csaknem egytucat sarló, számos fegyver – rövidkard, harci balta, lándzsák és tőrök –, illetve ékszerek, nyak- és karperecek, dísztűk is szép számban találhatók a leletek sorában.
A régészek szerint a tárgyakat Kr. e. 1300 és 1200 között készítették. Tulajdonosuk vélhetően gazdag ember volt. Erre utalnak a földműveléshez használt eszközök, valamint a különböző díszítésű nyak és karperecek is. A múzeum a bronzkori használati tárgyakat kincsként kezeli. Balaicz Zoltán polgármester szerint a leletek az önkormányzat számára is jelentősek.
A tárgyakat nem csak a vitrinben tekinthetik meg az érdeklődők. A város diákjai rendhagyó múzeumpedagógiai órákon közelebbről is megismerkedhetnek a régiségekkel – mondta Kaján Imre, a Göcseji Múzeum igazgatója.
A leletek restaurálását követően természettudományos vizsgálat indul, amibe bekapcsolódnak a Nemzeti Múzeum és az ELTE szakemberei is.
Fotó: Seres Péter