A vád szerint I.-III. rendű vádlottak a többi vádlott hitelfelvétele érdekében nem valós vételárat és önerőt tükröző ingatlan adásvételi szerződések megkötésében, továbbá valótlan tartalmú hitelkérelmek benyújtásában működtek közre, saját rendszeres haszonszerzésükre törekedve, megtévesztve ezzel a hitelt folyósító pénzintézetet.

Az I. rendű vádlott közvetített a hitelfelvevők és ingatlanforgalmazással, hitelközvetítéssel, pénzügyi tanácsadással is foglalkozó II. rendű vádlott között. A hitelkérelmek – lakásvásárlási célú deviza alapú jelzáloghitelek – elbírálásához szükséges értékbecsléseket a bank megbízottjaként II. rendű vádlott cége készítette el, az adásvételi szerződések elkészítésébe pedig bevonták az ügyvédként tevékenykedő III. rendű vádlottat is, aki közeli hozzátartozói kapcsolatban áll a II. rendű vádlottal. A vádlottak cselekményüket szervezetten követték el, tevékenységüket a hitelügyintézések során összehangolták. Az adásvételi szerződések valótlanul tartalmazták a szerződés tárgyát képező ingatlan vételárát, valamint nem került sor a szerződésben foglalt vételárelőleg átadására sem. A valótlan adatok feltüntetésének célja a kedvező hitelelbírálás volt.

Az első adásvétel 2008 nyarán zajlott le. Az I. rendű vádlott 2007 novemberében továbbértékesítési céllal megvásárolt egy türjei ingatlant 1. 500.000 Ft-ért. Ezt 2008-ban a IV. vádlottnak adta tovább, 14.000.000 Ft-os fiktív vételáron, melynek egy részét (7.300.000. Ft) hitelből fedezte volna a vevő, aki a pénzintézetnek valótlanul nyilatkozott havi jövedelméről, s a törlesztőrészlet rendszeres fizetésére sem módja, sem lehetősége nem volt. A hitelkérelem nyomán a II. rendű vádlott, mint értékbecslő az ingatlan forgalmi értékeként 14.000.000 Ft-ot, míg hitelbiztosítéki értékként 10.900.000 Ft-ot tüntetett fel a bank felé benyújtott értékbecslésben - tudva arról, hogy az ingatlan értéke valójában nem éri el a fenti összeget. A pénzintézet ezen értékbecslés alapján folyósította a kért hitelt, melynek összegén a vádlottak osztoztak.

Hasonló módszerrel ”cserélt gazdát” 2009. évvel bezárólag hat további ingatlan, illetve három esetben szabad felhasználású, szintén ingatlanfedezetű hitelt igényeltek valótlan tartalmú okiratok felhasználásával az érintett vádlottak.

A vádlottak szándéka több mint 60 millió Ft kár okozására irányult, ebből a sértett bank közel 50 millió Ft-ot ki is fizetett az ügyletek során.