November 4. városi események:Forrás: '56 Zala Megyei kronológiája és személyi adattáraSzerkesztők: Csomor Erzsébet és Kapiller ImreHajnali 2 óra tájban az orosz csapatok a vasvári és a körmendi úton közeledtek a város felé. A 33. lövész ezred parancsnoka felderítőket küldött eléjük, akik jelentették, az oroszok rövidesen a város határába érnek. Amikor az oroszok elérték a város szélét, parlamentereket küldtek hozzájuk. Rövid tárgyalás után a védelmi állásban lévő alakulat megadta magát és letette a fegyvert.
A közeledő oroszok hírére a hajnali órákban a városi forradalmi bizottság riadóztatta a nemzetőröket. A mintegy 100 fő nemzetőr elfoglalta a kijelölt védelmi pontokat és további parancsra vártak. A katonai tanáccsal történt előzetes megállapodás szerint a honvédség szállította volna ki a fegyvert és a lőszert. Ez már nem történt meg.
Reggel 7 óra előtt néhány perccel az orosz csapatok bevonultak a városba.
Szerencsés Rudolfot a Városi Forradalmi Bizottság elnökét két nemzetőr a lakásán értesítette a történtekről. Mire a Tanács székházához ért, már ott álltak a szovjet tankok. Az orosz parancsnok tíz percet adott a fegyverek letételére, ezt követően letartóztatták a forradalmi tanács elnökét és helyettesét. A megszállók letartóztatták Pék Józsefet a Megyei Forradalmi Tanács vezetőjét is és a Kókai utcai kapitányság fogdájába szállították őket, (november 16-án szabadultak ki).
A Gépipari Vállalat munkástanácsa feloszlott, helyette ideiglenes munkástanácsot választottak. Az elnökség a korábbi maradt.
Új elnököt választott a Zala megyei Bánya és Építőanyagi pari Egyesülés munkástanácsa Hegyi Károly személyében.
Fülöp István újságcikkben mondott köszönetet Zalaegerszeg hős ifjúságának, "hogy segítették kivívni a szabad Zalát és felsorakoztak Budapest Petőfi Ifjúságához".
A városi '56-os emlékműnél tartott megemlékezésen elhangzott, hogy a titkosítás alól 1993-ban feloldott adatok szerint Magyarországon a küzdelmekben több mint háromezer ember vesztette életét. A megtorlás során közel 400 forradalmárt kivégeztek és 22 ezer embert börtönbe zártak. Az események hatására 200 ezer magyar nyugatra menekült.

Az 1956-os emlékműnél Stárics Roland, a Zrínyi-gimnázium történelem tanára megemlékező beszédében kiemelte: november 4-e a nyugati világ szégyene. Ezen a napon azokra a kivégzett, börtönviselt, megkínzott hétköznapi hőseinkre emlékezünk, akik életükkel fizettek a magyar nemzet 12 napi szabadságáért és függetlenségéért.
Diákok elevenítették fel az 1956-os eseményeket. A vérrel és küzdelemmel megszerzett szabadságot 12 napig tudta megőrizni Magyarország. November 4-én hajnalban indult meg a szovjet hadsereg Magyarország elleni inváziója. Az oroszok leverték a forradalmat és ezzel a demokratikus rendszert is.
A következő napokban a világ felháborodva, de tétlenül figyelte, ahogy a szovjetek páncélosaikkal megszállják Magyarországot. A kommunisták Kádár Jánost jutatták hatalomra.
A gyásznapon Balaicz Zoltán polgármester, civil szervezetek és megemlékezők helyezték el koszorúikat és virágaikat az '56-os emlékműnél.
Fotó: Seres Péter