A világ egyik leggazdagabb és legsikeresebb beruházója,
Warren Buffett elárulta, hogy szinte minden jó dolog, ami megtörtént vele az életben, visszavezethető ahhoz a tényhez, hogy a megfelelő időben (1930-ban), és a megfelelő államban - vagyis az Egyesült Államokban - született. 
Negyed évszázaddal korábban egy felmérés során ötven országot rangsoroltak az alapján, hogy 1988-ban hol lenne a legjobb megszületni. A listán Amerika került az első helyre. A legújabb kérdésként az merült fel, melyik ország lesz a legkedvezőbb egy 2013-ban megszületendő kisbaba számára.
Ennek megválaszolására az Economist Intelligence Unit (EIU) kutatásokat végzett annak kiderítése érdekében, hogy az elkövetkező évek során melyik ország fogja a lehető legjobb feltételeket biztosítani az egészségügy, a biztonság és a sikeres életvitel szempontjait tekintve.
Az Életminőség index meghatározásánál összehasonlították a élettel kapcsolatos szubjektív megelégedettségről készített tanulmányok eredményeit (mennyire mondják magukat boldognak az emberek) a különböző országokban tapasztalható életminőség objektív meghatározóival. Ennek megállapításában a gazdagság és tehetősség kérdése mindennél több segítséget jelent, bár nem kizárólag ez számít. Az olyan dolgok, mint a bűnözés, a közintézményekbe vetett bizalom és a családi élet egészsége szintén kulcsfontosságú értékmérőknek bizonyulnak. 
Mindent összevetve az index tizenegy statisztikailag lényeges mutatót vesz figyelembe. Ezek vegyes halmazt alkotnak: némelyik rögzített tényező - mint például a földrajzi elhelyezkedés -, a többi pedig idővel csak nagyon lassan változik (demográfia, számtalan társadalmi és kulturális jellemző); és a fennmaradó tényezők a politikáktól és a világgazdaság állapotától függnek.
A távolabbra tekintő alkotóelemek szintén kiemelkedő szerepet játszanak. Habár számos életminőségi mutató lassan változik, a rangsoroláshoz néhány változó előrevetítése – mint például az egy főre eső jövedelem – mégis elkerülhetetlen. A rangsorolásban az EIU 2030-ra becsült gazdasági előrejelzéseit alkalmazták, ami azért érdekes, mivel a 2013-ban megszületendő gyermekek akkoriban érik majd el a felnőttkort.
A globális gazdasági válságtól eltekintve az idők - bizonyos tekintetben - soha nem voltak még ennyire kedvezőek. A termelési eredmények növekedési arányai az egész világon hanyatlóban vannak, viszont a jövedelem-szintek szinte történelmi magasságokban szárnyallnak. A várható élettartam továbbra is folyamatosan emelkedik, és az egész földön általánossá vált a politikai szabadság; nemrégiben Észak-Afrikában és a Közép-Keleten.
Azonban a válság rendkívül mély és fájó nyomokat hagyott maga után – nemcsak az euróövezetben, hanem egyéb területeken is –, ami elsősorban a munkanélküliség és a személyes biztonság terén figyelhető meg. Mindez hatalmas károkat okozott a családi és a közösségi életben is.
Ha az elkövetkező évek lehetséges eredményeit is tekintetbe vesszük, akkor megválaszolhatjuk a már feltett kérdést: a 2013-ban születendő kisbabák közül kik lehetnek a legszerencsésebbek? A számadatok alapján az EIU Svájcot helyezte a legfelső polcra, Ausztráliát pedig a második helyre taksálta.
A kis gazdaságok a top tíz helyet uralják. Ezeknek a fele európai ország, habár csupán az egyikük, vagyis Hollandia található meg az euróövezetben. A Skandináv-országok fényesen ragyognak; a válság sújtotta Dél–Európa (Görögország, Portugália és Spanyolország) a kedvező éghajlat által nyújtott előnyök ellenére is jelentősen lemarad. A legnagyobb európai gazdaságok (Németország, Franciaország és Nagy-Britannia) nem teljesítenek túlzottan kiemelkedő módon.
Amerika - ahol a „boomer” generáció fogja örökölni a nagy adósságot -, visszaesett a 16. helyre. A gazdasági dinamizmus ellenére egyetlen BRIC ország (Brazília, Oroszország, India és Kína) sem lesz óriási nyertese az elkövetkező éveknek.
A vizsgált nyolcvan ország közül Nigéria kullog az utolsó helyen: tehát 2013-ban ez számít a lehető legrosszabb államnak, ahol egy kisbaba megszülethet.
Mindenféle csűrés-csavarással az eredményeken persze jóval több hézagot vagy lyukat is lehetne találni, mint amennyi a svájci „sajton” van.
1988-ban a gazdasági és a társadalmi-politikai aspektusokat tekintve Amerika állt az első helyen. Akkoriban Svájc még kifejezetten rossz teljesítményt nyújtott a lista mindkét szempontját elemezve. Olaszországban a Borgiák harminc éves uralma alatt volt háború, terror és gyilkosságok, de ez az időszak teremtette meg Michelangelót, Leonardo da Vinchit és a reneszánszot. Viszont Svájc 500 évig békében és demokráciában élt – és megteremtette a kakukkos órát.
Magyarország azon a listán a huszonnegyedik helyet szerezte meg.
Egyáltalán nem haszontalan tevékenység, ha sokat beszélünk az unalmas stabilitásról a mai (és kétségtelenül holnapi) bizonytalan időkben.
Forrás: economist.com