A szurguti gyermekek fogadása a Városházán volt, A vendégeket Gecse Péter alpolgármester és Velkey Péter, a Humánigazgatási Osztály vezetője köszöntötte.
Szurgut, mely Nyugat Szibéria legrégebbi városa északon a 60 szélességi körön a Hanti-Manysi Autonóm Területen az Ob folyó jobb oldali partján helyezkedik el. Éghajlatára a hét hónapig tartó tél, és a rövid nyár a jellemző. A januári középhőmérséklet -22°C, a júliusi pedig +17°C. Januárban a higanyszál elérheti a -56 C fokot is. Lakosainak száma 263 ezer fő.

A várost Borisz Godunov és Fedor Jovanovics idején alapították a XVI. és a XVII. században. A XVI. század végén hat tornyú várat építettek két kapuval, majd börtönt és templomot emeltek. Ezek az épületek természetesen fából készültek. A pajzs alakú címert 1782-ben II. Katalin adományozta a városnak, melyen a felső kék mezőben középen arany háromszög látható zászlókkal, dobokkal és alabárdokkal, az alsó részén pedig arany mezőben ezüstróka képe utal az itt élő gazdag állatvilágra.
Szurgut újkori történetének kezdete az 50-60-as évekre tehető, amikor a geológusok felfedezték az itt elterülő hatalmas olaj- és gázlelő helyeket, városi rangot 1965-ben kapott. Elkezdődött az iparosítás, megépült a GRESZ-1 majd a 2. hőerőmű 6 blokkja, mely egyenként 800 MW áramot állít elő. A Szurgut Olaj-és Gázipari vállalat évente több mint 33 millió tonna olajat és kb. 10 milliárd m3 gázt termel. A fafeldolgozó üzemek a természet ajándékát, a tajgában kivágott fákat hasznosítják. A hús- és tejfeldolgozó üzemek valamint a kenyérgyárak az élelmiszer ellátást biztosítják a város lakói számára. A látogató szeme előtt egy modern város képe tárul fel. Széles utcák, korszerű emeletes házak között parkok és játszóterek nyújtanak lehetőséget a sétára, pihenésre. A városban kikötő, repülőtér, vasúti és autóbusz pályaudvar biztosítja a személy és áruforgalmat.
Szurgut fejlődésének, gazdagodásának bizonyítéka az is, hogy míg száz évvel ezelőtt egy könyvtár volt a városban, napjainkban már tíz, továbbá öt kultúrház, tíz zenei és művészeti iskola valamint helytörténeti és művészeti múzeum szolgálja az itt élők és ide látogatók művelődési igényeinek kielégítését. Szurgutban összesen 73 oktatási intézmény működik, köztük 34 középiskola, 3 gimnázium és 2 líceum. A szurguti egyetemen műszaki, közgazdasági, jogi orvosi szakon tanulhatnak tovább a fiatalok.
.jpg)
A város környékén jelentős számú, a finnugor népek csoportjába tartozó hanti népesség él. Szurgut és Zala megye önkormányzata 1995-ben kezdte el a kapcsolatok kiépítését egymással, ennek keretében a zalaegerszegi Göcseji Múzeum területén hanti szálláshelyek megépítésével megkezdődött a Finnugor Néprajzi Park kialakítása.
A két város polgármesterei 1999. május 13-án, Zalaegerszeg Város Napján írtak alá hivatalos együttműködési megállapodást. A hanti népművészek már több alkalommal is bemutatkoztak a zalaegerszegi Gébárti Népművészeti Fesztiválon, úszóversenyre fogadtunk fiatalokat, Szurgutban pedig a Zalai Táncegyüttes művészei szórakoztatták friss ritmusú magyar táncokkal a szibériai nézőket.
Fotó: Seres Péter