2014.10.26

Az Európai Tanács Miniszteri Bizottságának 2003-as döntése alapján október 25. napját a Polgári Igazságszolgáltatás Európai Napjának nyilvánították. A kezdeményezés célja, hogy az igazságszolgáltatás intézménye ”közelebb kerüljön” az állampolgárokhoz, s ennek során a polgárok megismerjék, megértsék a jogaikat, a bírósági rendszer, illetve a polgári igazságszolgáltatás tényleges működését. Fontos, hogy felismerjék: a bíróságok nemcsak büntetéseket szabnak ki, hanem olyan szolgáltatásokat nyújtanak, amelyek elősegítik ügyeik intézését.  Megyénk tekintetében - részben zalai munkásságuk miatt - történelmileg három nevet fontos megemlíteni: dr. Hutás Józsefét, dr. Degré Miklósét és dr. Degré Alajosét.

Bár maga a Polgári Igazságszolgáltatás Európai Napja nem régóta létezik, a polgári igazságszolgáltatás történetileg messzire vezethető vissza, s a mai jogrend mellett a történelmi vonatkozás is felettébb érdekes. Megyénk tekintetében - részben zalai munkásságuk miatt - történelmileg három nevet fontos megemlíteni: dr. Hutás Józsefét, dr. Degré Miklósét és dr. Degré Alajosét.

Az 1869-ben Magyaróvárott született Hutás Józsefet 1897-ben nevezték ki a Zalaegerszegi Királyi Törvényszék albírájává. Innen 1902-ben Alsólendvára került. 1907-ben áthelyezték a Soproni Királyi Törvényszékhez, majd 8 év győri bíráskodás után 1921-től a Kúria bírája, 1930-tól tanácselnöke, 1937. október 31. napjával pedig a másodelnöke lett. Mint másodelnök a Kúria I. polgári tanácsának elnöke, és így az igazságszolgáltatás polgári ágazatnak legmagasabb rangú bírája volt.

 Dr. Degré Miklós - akinek apja, Degré Alajos ügyvéd, író a márciusi ifjak egyike volt, fia (szintén Alajos) pedig a Zalaegerszegen született jogtörténész - 1906-1911 között a Zalaegerszegi Királyi Törvényszék elnöke volt. 1915 és 1921 között a budapesti ítélőtábla tanácselnöke, 1921-től alelnöke, 1926-tól pedig elnöke az ítélőtáblának. 1927-től a politikai életben is részt vállalt: tagja volt a felsőháznak, s a mentelmi bizottság elnöki tisztségét töltötte be. A harmadik név dr. Degré Alajosé, aki a Zalaegerszegi Törvényszék jogi könyvtárának névadója is. A jogtörténész törvényszéki bíró, illetve táblabíró 1909 májusában született. 1960-tól, tizenhárom éven át a Zala Megyei Levéltár igazgatója volt, majd nyugdíjazásáig főlevéltáros. 1949 februárja és 1950 decembere között - politikai okokból való eltávolításáig - a Pécsi Ítélőtábla polgári ügyszakos bírájaként tárgyalt.

Ha a polgári igazságszolgáltatás Zalához kötődő jeles bíráiról beszélünk, említsük meg a Kúria jelenlegi elnökét, dr. Darák Pétert, aki szintén Zalaegerszegen kezdte bírói pályafutását. A Polgári Igazságszolgáltatás Európai Napja kapcsán októberben Európa-szerte rendezvényeket, nyílt napokat szerveznek a bíróságokon. A Zalaegerszegi Törvényszék az elmúlt hetekben többször is fogadott látogatókat a bíróság épületében, s - előzetes egyeztetés alapján - továbbra is várja látogatóit a „Nyitott bíróságok” program keretében.

A Polgári Igazságszolgáltatás Európai Napjának alapvető célja, hogy közelebb hozza a bíróságot az állampolgárokhoz, Mi ezúttal az állampolgárok ”otthonába visszük” be a jogot: az Egerszegi7Nap című újsággal együttműködve a lap hasábjain ide kapcsolódóan egy nyereményjátékot indítunk, s a helyes megfejtők között a törvényszék által felajánlott könyvnyereményt sorsolja ki a lap. Megemlítendő a bírósági nyitottság apropóján az is, hogy a Zalaegerszegi Törvényszék hónapok jelen van a Facebook-on. A bíróság közösségi oldalán ítéletekről, a bíróság munkájáról, az állampolgárokat érintő kérdésekről, változásokról, érdekességekről lehet olvasni.
Október 31-i határidővel lehet jelentkezni az Országos Bírósági Hivatal által kiírt bírósági fotópályázatra is, melyre – a bírósági épületeket, pillanatokat megörökítendő - amatőr fotósok jelentkezését várják. Erről részletesebben a közösségi oldalon, s a bíróság honlapján (http://zalaegerszegitorvenyszek.birosag.hu/) is található információ.