Bár még csak szeptember vége van, máris számos szén-monoxid-mérgezés történt hazánkban. A korán jött hideg miatt sokan ellenőrzés nélkül bekapcsolták fűtőberendezéseket. Pedig a szakszerű ellenőrzésén és a megbízható szén-monoxid-jelző készüléken akár az életünk is múlhat.
Évente átlagosan 500-1000 ember kerül kórházba szén-monoxid-mérgezés gyanújával, és nagyjából 30-an bele is halnak a mérgezésbe. Sokan pedig anélkül élnek át kisebb mérgezéseket, hogy ennek tudatában lennének – a kis koncentrátumú gáz ugyanis „csak” állandó fejfájást, asztmát okoz, amit másnak tulajdonítanak az elszenvedők.

„A szén-monoxid színtelen, szagtalan, íztelen gáz, így gyakorlatilag észrevehetetlen. Ezért sokszor már csak akkor gyanakodnak jelenlétére, amikor baj van. Nagyon fontos, hogy ha fejfájás, szédülés, hányinger lép fel, vegyük komolyan a mérgezés lehetőségét, nyissuk ki az ablakokat, menjünk friss levegőre! Ha félvállról vesszük a jeleket, súlyosabb fázisba is léphet a mérgezés, hányáshoz, epilepsziához hasonló görcsrohamokhoz, szívritmuszavarhoz vezethet. Ekkor már lehet, hogy nem tudunk segítséget kérni, légzésünk megbénulhat, eszméletvesztés is felléphet, legrosszabb esetben pedig beáll a halál.
A szén-monoxid koncentráció mérés alapja a ppm (parts per million) mértékegység. A határérték 50 ppm, tehát amikor a levegő 0,005 százaléka tartalmaz szén-monoxidot. Az ennél magasabb koncentráció már veszélyt jelent, ha pedig eléri az 1%-os koncentrációt, pár percen belül halált okoz. Ekkor már se menekülésre, se segítséghívásra nincs lehetőség.
„A szén-monoxid a vörösvértest oxigént szállító részéhez, a hemoglobinhoz kötődik. Sajnos a szén-monoxidnak 200-300-szor nagyobb a kötődése a hemoglobinhoz, mint az oxigénnek, így már alacsony koncentrációban is ki tudja szorítani az éltető gázt. Ennek következtében az oxigén nem jut el a tüdőből a szövetekhez, aminek
legnagyobb kárát az agy és a szív látja.

Mérgezés esetén egyetlen segítség van: nagy koncentrációban oxigént juttatni a szervezetbe.
A mérgezés megelőzésének első lépése lehet a szénmonoxid ellenőrző készülék beszerzése. Elsősorban azonban a kiváltó okok feltárása és megszüntetése lehet a cél.
Miért kell a kéményt felújítani?
Az egycsatornás gyűjtőkéményeknek sem a kivitelezési technológiája, sem a gáztömörsége, sem a méretezése nem volt megfelelő, melyen tovább rontott a használat során jelentkező savas kémhatás okozta korrózió, továbbá azért, mert a legkisebb lakásfelújítás során is (pld. nyílászárók cseréje) megváltoznak az áramlási viszonyok.
A legnagyobb gondot a füstgáz (szénmonoxid) visszaáramlása okozza, ami sajnos több, néha halálos baleset okozója.
A 2010. december 1. óta hatályos MSZ845:2010-es szabvány szerint „… meglévő egycsatornás, nyitott égésterű tüzelőberendezés égéstermékének elvezetésére szolgáló gyűjtő jellegű égéstermék-elvezető berendezés felújítása esetén a gyűjtő jelleget fenntartani - a gáztömörtelenséget megszüntető bélelés után - csak mesterséges szívás biztosításával szabad…” mely pld. Furanflex technológiával történő tömítéssel, és a kémény tetejére telepített a huzatfokozó ventillátorral oldható meg.
Miért javasolt inkább a kémény kiváltása?

Költséghatékonyabb (nem kell ventillátort telepíteni, üzemeltetni, javítani), és korszerűbb megoldás a gyűjtőkémény egyedi kéményekké történő átalakítása, mely során a termofor gyűjtőkémény kibontásra kerül, és helyén lakásonkénti egyedi nemesacél-lemez kémények készülnek. Lehetőség van arra is, hogy minimális többletköltségért (a lakás elhelyezkedéstől függően 7-20 eFt/lakás) gravitációs kémény helyett túlnyomásos kémények kerüljenek beépítésre, melyekbe később - a készülékek az égéshez szükséges levegőjének külső térből biztosítása után - zárt égésterű (pld. melegvízfűtési rendszert ellátó kondenzációs kazán/boyler) berendezés is ráköthető legyen.
Megjegyezzük, hogy a homlokzati égéstermék elvezetését csak nyílások nélküli, pld. tűzfalakon engedélyezik 2009.-től.
Meddig tart, és mivel jár a kémények kiváltása?
A kivitelező felkészültségétől függően 2-4 nap alatt kész van a lakáson belüli munka, melyet követően általában a lakók feladata a bontási oldaltól függően (általában előtér, vagy Wc, vagy fürdő) kb. 50 cm széles sávban a fal festése vagy tapétázása, ill. csempézés helyreállítása.
Előzzük meg a baleseteket, tegyünk az életünk megóvásáért fontos lépéseket!