2014.09.05

Keresztury Dezső születésének 110. évfordulóját ünneplik idén Zalaegerszegen. Az emlékévhez kapcsolódóan Németh János Kossuth-díjas keramikusművész egy domborművet készített, amelyet Keresztury egykori, Mártírok utcai szülőházának falán avattak fel. Ezt egy tudományos emlékkonferencia követte, amelyen a Széchenyi-díjas író munkásságát méltatták.

Németh János Kossuth-díjas keramikus művészt személyes, baráti kapcsolat is fűzte Kereszturyhoz. A művész alkotása a Széchenyi-díjas író szülőföldhöz való kötődését jelképezi, rajta a Dunántúli hexameterek című költemény utolsó sorával.

Fontos az irodalmi hagyományőrzés Zalaegerszegen, amelynek célja, hogy az elhunyt művészeknek emlékét megőrizzék. Ehhez a programhoz Keresztury Dezső, zalai polihisztor életének és munkásságának felidézése is szorosan kapcsolódik – mondta Gyutai Csaba polgármester. A dombormű avatásán részt vett Keresztury Dezső özvegye is.

A Széchényi-díjas író tiszteletére idén már számos programot szervezett a Keresztury Emlékbizottság, azonban az emlékév rendezvénysorozata egészen január 22-ig, a magyar kultúra napjáig tart majd.

Dr. Gyimesi Endre, a Keresztury Emlékbizottság elnöke beszámolt az emlékévhez kapcsolódó további programokról. Az avatást tudományos emlékkonferencia követte, amelyen irodalomtörténészek, költők és egyetemi oktatók méltatták Keresztury Dezsőt és ránk maradt hagyatékát.

Keresztury Dezső a Wikipedián:

Keresztury Dezső (Zalaegerszeg, 1904. szeptember 6. – Budapest, 1996. április 30.[1]) Széchenyi-díjas író, költő, irodalomtörténész, kritikus, műfordító, egyetemi tanár, az MTA tagja. A Goethe Társaság magyar tagozatának elnöke.

Életpályája

Szülei: Keresztury József és Eöry Etelka voltak.Tanulmányait Eötvös-kollégistaként a budapesti, a berlini és a bécsi egyetemen végezte. 1928-ban szerzett magyar–német szakos tanári diplomát. 1929-1936 között a berlini egyetem magyar lektora, a Magyar Intézet könyvtárosa volt. 1936-1945 között az Eötvös József Collegium magyar tanára volt. 1937-1943 között a Pester Lloyd című német nyelvű napilap irodalmi, majd kulturális rovatvezetője volt. 1945-ben a budapesti egyetem magántanára és a Magyar Írók Szövetsége alapító tagja. 1945-1947 között a Nemzeti Parasztpárt tagjaként vallás- és közoktatásügyi miniszter volt. 1945-1948 között az Eötvös József Collegium igazgatója volt. 1945-1950 között a Nemzeti Parasztpárt tagja volt. 1948-1950 között a Magyar Tudományos Akadémia főkönyvtárosa volt. 1950-től nyugdíjba vonulásáig – 1971-ig – az Országos Széchényi Könyvtár tudományos főosztályvezetője volt. 1971-ben nyugdíjba vonult. 1982-ben a Magyar Tudományos Akadémia tagja lett. 1988-tól a Veres Péter Társaság tiszteletbeli elnökségi tagja volt. 1994-től a PEN Club tisztteletbeli elnöke volt.

Művei

    Arany János (tanulmány, 1937, 1971)
    Balaton (tanulmány, 1940)
    Helyünk a világban (tanulmány, 1946)
    A magyar irodalom képeskönyve (szerkesztette, 1956)
    Dunántúli hexameterek 1946-1956 (versek, 1956, 1974)
    Lassul a szél (szonettek, 1957)
    A német elbeszélés mesterei (szerkesztette, 1957)
    A német líra kincsesháza (szerkesztette, 1959)
    A magyar zenetörténet képeskönyve (szerkesztette Vécsey Jenővel és Falvay Zoltánnal, 1960)
    Német költők antológiája (szerkesztette, 1963)
    Emberi nyelven. Keresztury Dezső versei 1930-1965 (versek, 1965)
    "S mi vagyok én...?", Arany János 1817-1856 (tanulmány, 1967)
    Európai pillanatok (versek Gink Károly fotóira, 1968)
    "S két szó között a hallgatás". Magyar íróarcképek (esszék, 1970)
    Örökség (esszék, 1970)
    A szépség haszna (tanulmány, 1973)
    Balaton (fotóalbum; kísérőszöveg Balla Demeter felvételeihez, 1974)
    Így élt Arany János (1974)
    Arany és az MTA (1975)
    Égő türelem (versek, 1975)
    A magyar opera- és balettszcenika (Staud Gézával és Fülöp Zoltánnal, 1975)
    Nyitott kör (versek, 1976)
    Változatok Bartók színpadi műveire (versek Gink Károly fotóira, 1976)
    Válogatott versek (válogatott versek, 1979)
    Így éltem (versek, 1979)
    A viaskodás szonettjeiből (versek, 1979)
    Hat tétel a nyelvről (versek, 1979)
    Istenek játékában (versek, 1981)
    Híres magyar könyvtárak (Gyarmathy László fényképeivel, 1982)
    Pásztor (versek, 1982)
    A kedves után. Egy verses napló töredékei (1984)
    Állandóság a változásban (versek, 1984)
    Árnyak nyomában. Válogatott színikritikák (tanulmányok, 1984)
    A magyar önismeret útja (esszé, 1985)
    "Csak hangköre más." Arany János, 1857-1882 (tanulmány, 1987)
    Babits. Levelek, tanulmányok, emlékek (1988)
    Kapcsolatok (1988)
    Határok, frontok (versek, 1989)
    Mindvégig. Arany János 1817-1882 (1990)
    "S mik vagyunk mi?" (esszék, 1992)
    Emlékezéseim. Szülőföldeim (emlékezés, 1993)
    Nehéz méltóság (dráma, 1993)
    Féktelen idő (versek, 1994)
    Valaki tenyerén (versek, 1995)
    Válogatott műfordítások (1997)

Díjai, kitüntetései

    Magyar Köztársasági Érdemrend (1946)
    Szocialista Munkáért Érdemérem (1954)
    Batsányi-díj (1966)
    József Attila-díj (1968)
    A Munka Érdemrend arany fokozata (1970)
    Felszabadulási Emlékérem (1970)
    A Magyar Népköztársaság Zászlórendje (1974)
    Grillparzer-gyűrű (1974)
    Herder-díj (1976)
    Ady-jutalomdíj (1978)
    Állami Díj (1978) – Több évtizedes kulturális, tudományos munkásságáért, a magyar kultúra külföldi népszerűsítéséért.
    Az Osztrák Köztársaság ezüst Érdemrendje (1979)
    A Magyar Népköztársaság Babérkoszorúval Ékesített Zászlórendje (1984)
    SZOT-díj (1985)
    A Magyar Népköztársaság Rubinokkal Ékesített Zászlórendje (1989)
    Akadémiai Aranyérem (1989)
    A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (1994)
    Széchenyi-díj (1996) – Életműve elismeréseként

Emlékezete

    Sírja Budapesten, a Farkasréti temetőben található.
    Iskolát neveztek el róla a X. kerületben.
    Szobra áll Zalaegerszegen.
    A zalaegerszegi Általános Művelődési Központ 2007 óta Keresztury Dezső nevét viseli.