Hírek

2014.05.28

Ruszt József nevét viseli a színház előtti tér

A színházalapító, Kossuth díjas rendező 1982 és 88 között igazgatta a Hevesi Sándor Színházat. A teátrum 30 éves évfordulója alkalmából több programmal emlékeztek a legendás művészre. Ruszt József emlékszobrot avattak.

Ruszt József 1982-ben alapította a Hevesi Sándor Színházat. A zalaegerszegi teátrum megnyitóján 1983-ban mutatták be Madách: Az ember tragédiáját. Húsz évvel később Ruszt József utolsó rendezése is ez volt. Besenczi Árpád a Hevesi Sándor Színház igazgatója reméli, méltó utódai az egykori színházalapítónak.

A színház történetének 30. évfordulója alkalmából korábban álladó kiállítást és Ruszt József emlékszobrot adtak át. A programsorozat utolsó állomása a színház előtti tér avatása, ami mostantól Ruszt József nevét viseli. Mindezt a város önkormányzata is támogatta.

Ruszt József munkásságáért több hazai és nemzetközi elismerést kapott. Ő találta ki a középiskolásoknak szánt, a műfaj kulisszatitkait is bemutató beavató színházat.

Ruszt József a Wikipedián:

Ruszt József (Isaszeg, 1937. július 4. – Zalaegerszeg, 2005. július 27.) színigazgató, színirendező, művészeti tanácsadó.

Életútja

A Színház- és Filmművészeti Főiskolát 1963-ban végezte el. Ezután 11 éven át, 1973-ig, a debreceni Csokonai Színház rendezője, miközben az Egyetemi Színpad tagja is volt. Főrendezői tisztséget töltött be 1973 és 1978 közt a kecskeméti Katona József Színházban. Részt vett a Gyurkó-féle népszínházi kísérletben, ahol szintén főrendező volt, majd a következő három évben ugyanitt művészeti vezető. 1980 és 1982 között a szegedi Nemzeti Színház művészeti tanácsadója.

1982-tól 1984-ig volt a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház megbízott igazgatója és művészeti vezetője, jelentős szerepet vállalt a színház megalapításában is. 1984-től 1987-ig igazgató-főrendező, majd még egy évig művészeti tanácsadó. Az 1987-88-as évadban már a Nemzeti Színházban is dolgozik, mint rendező, majd Szegeden a szegedi Nemzeti Színház társulatának újjászervezésében vesz részt. 1989-ben ugyanitt megalapítja a Független Színpadot, amit 1990-ben Budapestre költöztetnek, hogy 1991-től ott működjön.

1994-től 1998-ig a Budapesti Kamaraszínház tagja, 1995-től annak művészeti vezetője, eközben többször vállalt vendégrendezést vidéki színházakban is.

2000-ben költözött vissza Zala megyébe, Zalaszentgrótra. Hosszan tartó, súlyos betegség után 2005. július 27-én este érte a halál a Zala Megyei Kórházban. Végső nyughelyére augusztus 3-án helyezték a zalaegerszegi Göcseji úti köztemetőben.

Modern rendezési elveket követett; a hagyományos és klasszikus darabokat is új rendezői felfogásban állította színpadra, így az előadásai sokszor meghökkentőek, vitákra késztetőek voltak. Például a Zalaegerszegen színre vitt Az ember tragédiája előadás (először 1982-ben) a mű teljesen újszerű megközelítése volt.

A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 181.
Díjai, elismerései

    Jászai Mari-díj (1975)
    Érdemes művész (1977)
    Kiváló művész (1985)
    Zala Megyei Alkotói Díj (1988)
    Magyar Művészetért Díj (1989)
    Kossuth-díj (1993)
    A Hevesi Sándor Színház örökös tagja (1997)
    Zalaegerszeg városától színház- és társulatteremtő tevékenységéért 2004-ben Pro Urbe-díjat kapott.

Fotó: Seres Péter

Forrás: Városi portál

Szóljon hozzá...