A karácsony mára már „elmúlt érzés”. Van valami különös varázsa az évváltásnak, ami magával ragad bennünket. Fogadalmastul, virslistől, pezsgőstől, másnaposságostól.

Vártunk, várakoztunk és elérkeztünk karácsony éjjelére. Átérezzük-e jelentőségét megváltottságunknak? Átérezzük-e a gonoszt, a bűnt legyőző szeretet erejét?

Néhány szép idézettel, aforizmával kívánunk minden kedves olvasónknak békés, áldott Karácsonyt! A szeretet égig emel, összeköt s célt mutat akkor is, amikor minden összeomlik.”Robert Lawson”

A mindenszentek vagy mindenszentek napja (röviden mindszent; latinul Festum Omnium Sanctorum) az üdvözült lelkek emléknapja, melyet a katolikus keresztény világ november 1-jén ünnepel. A hagyomány szerint, egyetemes ünneppé IV. Gergely pápa tette. A katolikus és az ortodox keresztény egyházak ünnepe Magyarországon 2000-től újra munkaszüneti nap.

Néha alakulhat úgy az élet, hogy az ünnepek alatt kettesben találjuk magunkat a karácsonyfával. Akár felkészültünk a helyzetre, akár nem, a magányos karácsony próbára teheti bárki tűrőképességét.

A halottak napja keresztény ünnep az elhunyt, de az üdvösséget még el nem nyert, a tisztítótűzben lévő hívekért. A katolikusok november 2-án tartják. Ezen a napon sokan gyertyát, mécsest gyújtanak elhunyt szeretteik emlékére, és felkeresik a temetőkben hozzátartozóik sírját. Magyarországon a halottak napja fokozatosan vált a katolikus egyház ünnepnapjából – általános, felekezetektől független – az elhunytakról való megemlékezés napjává.

A mindenszentek vagy mindenszentek napja az üdvözült lelkek emléknapja, melyet a katolikus keresztény világ november 1-jén ünnepel. Gondoljunk méltósággal és szeretettel elhunyt rokonainkra, barátainkra a mai napon.

Justitia az igazságszolgáltatás istennője, a nyugati világban az igazságosságot, a jog morális tartalmát testesíti meg. A magyar bírósági épületekben gyakran látható Justitia ábrázolásokon az igazságszolgáltatás szimbóluma egyik kezében kardot, a másikban mérleget tart, s - néhány ritka kivételtől eltekintve - szemét kendő takarja.

A Saul fia történelmet írt, magyar film még sosem nyert korábban Golden Globe-díjat. Ami Szabó Istvánnak kétszer sem jött össze, az most Nemes Jeles Lászlónak elsőre sikerült.

A karácsony keresztény ünnep, amelyen Jézus Krisztus születésére emlékeznek. Assisi Szent Ferenc az ünnepek ünnepének tartotta. Minden évben december 25-én tartják világszerte, habár nem ezt a dátumot tartják számon Jézus születésének. Annak ellenére, hogy a karácsony egy tradicionális keresztény ünnep, sok nem-keresztény ember ünnepli világszerte a szeretet ünnepeként. Boldog Karácsonyt Mindenkinek!

A mai napon csaknem minden családban izgatottan díszítik a különböző fajtájú és nagyságú fenyőket. Az örökzöldek tisztelete már az ókorban elkezdődött és azóta örök. Az alábbiakban egy kis karácsonyfa történetet olvashatnak a Wikipediából. Minden kedves olvasónknak békés, boldog Karácsonyt kívánunk!

A pünkösd a húsvét utáni 7. vasárnapon és hétfőn tartott keresztény ünnep, amelyen a kereszténység a Szentlélek kiáradását ünnepli meg. A Szentlélek az Atya és a Fiú kölcsönös szeretetének végpontja, áradása; ez a kiáradás. A Szentlélek (görögül pneuma, latinul Spiritus Sanctus) ezen a napon áradt ki Jézus tanítványaira, az apostolokra, és ezzel a napot új tartalommal töltötte meg a keresztények számára.

Az anyák napja világszerte megünnepelt nap, amelyen az anyaságról emlékezünk meg. A különböző országokban más és más napokon ünneplik, Magyarországon május első vasárnapján. Éljen sokáig minden kedves édesanya!

Húsvétkor ünnepeljük Jézus Krisztus feltámadását. A legrégibb keresztény ünnep és egyúttal a legjelentősebb is az egyházi év ünnepeinek sorában. A nagycsütörtök Krisztusnak az Olajfák-hegyén történt elfogatását idézi emlékezetünkbe. Nagypéntek Krisztus Pilátus általi halálra ítélésének és kereszthalálának a napja. Nagyszombat este pedig körmenetekkel emlékezünk meg arról, hogy Jézus harmadnap, azaz húsvétvasárnap hajnalán feltámadt halottaiból.

Közel két évtizede Angliából indult el ez a kezdeményezés, amely Valentin-nap környékén minden évben egy hétig a házasság fontosságára kívánja irányítani a figyelmet. Városunkban is színvonalas rendezvényeket látogathattak az érdeklődők.

A világnak gyengédségre, szelídségre és jóságra van szüksége - mondta Ferenc pápa a szenteste a Szent Péter-bazilikában bemutatott misén. Az egyházfő hangsúlyozta, hogy az erőszak, a háborúk, a gyűlölet és az elnyomás uralta világban gyengédségre, szelídségre és jóságra van szükség: "Van bátorságunk gyengédséggel fogadni a nehéz helyzeteket és embertársaink problémáit?" - kérdezte Ferenc pápa, majd az egymás iránti türelmet és közelséget szorgalmazta.

November 1. mindenszentek ünnepe, november 2. pedig a halottak napja a keresztény világban. Mindenszentek (latinul: festum omnium sanctorum) a katolikus egyházban az összes üdvözült lélek emléknapja. A protestantizmus az elhunytakról emlékezik meg ilyenkor. Az ezt követő halottak napja fokozatosan vált egyházi ünnepből az elhunytakról való általános megemlékezéssé.  

A magyar ember mindenkor „Életnek” nevezte a búzát, a legfontosabb kenyérnövényünket. És valóban „Élet” minden egyes gabonamag. Mert ezek a kicsi magok bármikor képesek életre kelni. Magukban hordozzák az „Életcsírát”, a magba zárt kozmikus energiát. Azt gondolhatnánk, augusztus huszadika a magyar néphagyomány egyik nagy ünnepe, hiszen minden faluban megünneplik. De mit is ünneplünk ilyenkor?

A katolikus egyházfő egy argentin hetilapnak, nemrég a Vivának adott interjút. A boldogság titkáról kérdezték Őszentségét, aki 10 egyszerű dologgal válaszolt. Lassíts le, légy nagylelkű, mindig a békét válaszd és szeress határtalanul - többek között ezek Ferenc pápa titkos összetevői a boldog élet receptjéhez.

A munka ünnepe a nemzetközi munkásmozgalmak által kiharcolt, minden év május 1-jén tartandó ünnepség, hivatalos állami szabadnap, mely a munkások által elért gazdasági és szociális vívmányokat hivatott megünnepelni. Május 1-je hasonló tartalommal katolikus ünnep is, Munkás Szent József, a munkások védőszentje (Jézus nevelőapja) tiszteletére. (Az ugyanerre a napra eső kereszténység előtti európai pogány ünnepek, mint például a Beltane, vagy a hagyományok, mint a májusfa állítása, más eredetűek és tartalmúak.)

Húsvét a keresztény világ legnagyobb ünnepe, Jézus kereszthalálának és feltámadásának emlékére. A zsidó vallásban Pészachkor ( jelentése elkerülni, kikerülni ) ünneplik az egyiptomi rabságból való szabadulást. Magyarul a kovásztalan kenyér (macesz) ünnepének is nevezik, mert a fáraó annyi időt sem hagyott a zsidóknak az Egyiptomból való távozásra, ameddig a kenyerüket megkeleszthették volna, ezért a vízből és lisztből gyúrt kelesztés nélküli maceszt (pászkát) ették. Egy kis történeti áttekintés:

Megújul a Kisfaludy-kiállítás a Göcseji Múzeumban. Több mint 20 millió forintos támogatást nyert el az intézmény, illetve a város a Kisfaludy-projektre, amely tartalmazza az állandó kiállításnak otthont adó terem átépítését, a Kisfaludy könyv megjelenését, illetve egy új szobor beszerzését. A terveket Barattáné Zámbó Ágnes építész készítette, a munkálatok várhatóan a jövő héten kezdődnek el.

Március 5-én (szerdán), 19:00 órakor Szombathelyen, a Savaria  Arénában 2014-es Európa-turnéja alkalmával a magyar közönség is újra láthatja a világ legnépszerűbb tánc-showját, a Lord Of The Dance-t!  Bár a produkcióban korára való tekintettel Michael Flatley maga már nem szerepel, öröksége, lehengerlő táncosai a 2014-es év sodró hangulatú tavaszindító kikapcsolódását ígérik!

A karácsony keresztény ünnep, amelyen Jézus Krisztus születésére emlékeznek. Assisi Szent Ferenc az ünnepek ünnepének tartotta. Minden év december 25-én tartják világszerte, habár nem ezt a dátumot tartják számon Jézus születésének. Boldog Karácsonyt!

November 1-je mindenszentek ünnepe, november 2-a pedig a halottak napja a keresztény világban. Mindenszentek Magyarországon 2000 óta, fél évszázad után ismét munkaszüneti nap. A Mindenszenteket megelőző naphoz kapcsolódik az angolszász eredetű halloween is, ennek elnevezése az angol All Hallows Eve kifejezésből származik, amely magyarul annyit tesz: mindenszentek éjszakája.

Adj hálát a kenyérért! „Tartsátok meg a kovásztalan kenyér ünnepét, mert éppen ezen a napon hoztam ki seregeiteket Egyiptomból! Tartsátok meg tehát ezt a napot nemzedékről nemzedékre örök rendelkezés szerint!” (2Móz 12,17) Vajon mi mindenre alkalmazható a kenyér? Kizárólag a táplálkozásban van szerepe, vagy másra is jó?

A locsolkodás magyar húsvéti hagyomány. E szokás szerint húsvéthétfőn hajnaltól kezdve a fiúk vízzel, újabban csak illatos kölnivel locsolják meg az ismerős lányokat. Vízbevető, vízbehányó hétfőnek nevezték, ugyanis még ötven évvel ezelőtt is elterjedt formájában vödörnyi vízzel locsoltak, vagy az itatóvályúba dobták a lányokat, akik a nemes alkalomra a legszebb ruhájukban pompáztak. A városokban, illetve napjainkban a finomabb formája az elterjedt, amikor illatos parfümféleséggel, locsolóvers elmondásával kell kiérdemelni a jutalmul kapott festett piros tojást.

"Eljött a szép húsvét reggele, feltámadásunk édes ünnepe. Ünneplő ruhákba öltöztek a fák, pattognak a rügyek, s virít a virág. A harang zúgása hirdet ünnepet, egy kismadár dalol a zöld rétek felett. Kellemes húsvéti ünnepeket!"  A máramarosi portál gyűjtötte csokorba a sok-sok húsvéti és locsoló verset. Csemegézzen ki-ki kedvére a szép és vidám SMS-ek és versikék között.

A nagyszombat a húsvétot megelőző nap a keresztény naptárban. Az anglikánok Easter Even-nek, Low Saturday-nek, a fülöp-szigetekiek Fekete Szombatnak vagy Sabado de Gloria-nak hívják, Csehországban az elnevezése Fehér Szombat. Magyar elnevezése a nagyhétre utal, nagyszombat maga is része a Szent Háromnapnak (triduum sacrum): nagycsütörtök, nagypéntek, nagyszombat. Nagyszombaton a Katolikus Egyház papsága a hívekkel együtt Krisztus sírjánál elmélkedik az Úr szenvedéséről és haláláról. Az oltárt ezen a napon minden felszerelésétől megfosztják. Nem tartanak szentmisét sem.

A közönség fricskát mutatott a zsűrinek és az "agyonsztárolt", papa-mama kedvencek helyett a legkisebb, ismeretlen, "szegény" fiút juttatták ki Malmőbe az Eurovíziós dalverseny megmérettetésére. Mint a mesében, a szavazók úgy döntöttek, hogy a számukra a legszimpatikusabb, a "nagyok" által leírt személynek szurkolhassunk májusban, Svédországban.

 

2013. január 4. és február 4. között tekinthető meg a Zala megyei Lenti Városi Művelődési Központ kiállítótermében a Varázsképek, Székelyföld címet viselő, székelyföldi fotóművészek alkotásait bemutató gyűjteményes kiállítás.

A farsang a vízkereszttől (január 6.) hamvazószerdáig, a nagyböjt kezdetéig tartó időszak elnevezése, amelyet hagyományosan a vidám lakomák, bálok, mulatságok, népünnepélyek jellemeznek. A farsang jellegzetessége, hogy a keresztény liturgikus naptárban nem kötődik hozzá jelentős vallási ünnep, alapvetően a gazdag néphagyományokra épül (lásd: torkos csütörtök). A kereszténység előtti időkből származó farsangi mulatságokat az „erkölcsös” 16. és 17. században nem eredete, hanem bujaságot szimbolizáló szokásai miatt tiltották.

A vízkereszt, más néven háromkirályok vagy epifánia egy keresztény ünnep, amelyet általában január 6-án ünnepelnek, ám a római katolikus egyházban sok helyen a legközelebbi vasárnapra tolják el az egyházi ünneplését. A nyugati kereszténység minden évben ekkor emlékezik meg a napkeleti bölcsekről – a hagyomány szerint a nevük: Gáspár, Menyhért és Boldizsár. Ezeknek a neveknek mind január 6-án van a névnapja.

Százkilencven éve, 1823. január 1-jén született Petőfi Sándor költő, a magyar költészet legismertebb alakja. Németh G. Béla így írt róla: "Ő az istenek magyar kedvence. Mindent megkapott, hogy nagy költő lehessen: tehetséget, történelmet, sorsot. Huszonhat évet élt, s világirodalmi rangú s méretű életmű maradt utána, mely korfordulót jelentett nemzete irodalmában."

A mai nap, amelyen a nyugati világ elbúcsúzik az óévtől, I. Szent Szilveszter pápáról kapta a nevét, akit 314-ben választottak a keresztény egyház vezetojének és 335-ben, éppen december 31-én hunyt el Rómában.

A Város Mindenkié csoport 2009 augusztusában alakult olyan hajléktalan emberek és szövetségeseik részvételével, akik tenni akarnak egy egyenlőségen alapuló és igazságos társadalomért. A csoport célja, hogy lehetőséget teremtsen a hajléktalan embereknek arra, hogy kiálljanak saját méltóságukért és küzdjenek a lakhatáshoz való jogért.

A karácsony ne csak a pompáról szóljon, hanem a szívünkben is ott lakozzon! Sokan nem engedhetik meg maguknak, hogy ők  kidíszítsék  a lakást, hanem esetleg csak egy gyertyát gyújtanak jelképül. De abban az egy szál gyertyában benne van az a szeretet, ami igazán ünnepé teszi ezeket a napokat.

A karácsony a szeretetről, a meghittségről, a figyelemről és egyre inkább a fogyasztásról szól. Ez utóbbinak köszönhető, hogy ilyenkor többet pazarolunk, mint az év egyéb szakaiban és a környezetet is sokkal jobban terheljük.

Advent harmadik vasárnapján, örömvasárnap (gaudete vasárnap) az Úr eljövetelének közelségét ünneplik, ez a vasárnap kiemelkedik a többi közül, advent második felének kezdetét jelzi. Színe a rózsaszín, amely az örömöt szimbolizálja. Álljunk meg kicsit a rohanásban és örüljünk szeretteinknek!

Az Advent a karácsonyi ünnepekre való előkészület ideje, ugyanakkor a második eljövetelre is irányítja figyelmünket. Már napokkal ezelőtt megjelentek a virágárusoknál az ádventi koszorúk. A „szabályos” koszorú fenyőből készül, rajta három viola és egy rózsaszín gyertya. Más díszek is rákerülhetnek, de azok már nem tartoznak a lényeghez.