A Mindszentyneum építése eredetileg a városrehabilitációs program része volt, azonban Gulyás Gergely miniszter Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes tavalyi látogatása után dőlt el, hogy a beruházás kiemelt állami projektként valósul meg.

A 8,3 milliárd forintos állami beruházásból épülő komplexum az egykori apátplébánosnak, a megyeszékhely 20. századi történetének, valamint a kommunista diktatúra egyházüldözésének állít emléket. A kivitelezés várhatóan 2021 őszén fejeződik be.

Mindszenty a Wikipedian:

……..1919. október 1-jén[25] Zalaegerszegre, a Mária Magdolna templomba kapott plébánosi kinevezést, miután az előző plébános, Legáth Kálmán (1852–1923)[27] nyugdíjba vonulásakor[28] szülővárosába, Körmendre távozott. Horthy Miklós kormányzóvá választását Pehm József zalaegerszegi plébános támogatta, de később szembefordult vele. A kormányzó tiszteletére rendelt miséken "ha nem tudta káplánjaira hagyni" nem Horthyért, hanem az ország boldogulásáért imádkozott. A két világháború közti korszakban Mindszenty meghatározó főszereplője volt a legitimizmusnak Zala vármegyében; 1938-ban majdnem eljárás is indult ellene kormányzósértés miatt.[29] Pehm József erélyesen támogatta a zalai legitimista polgári és politikai köröket, amelyeket udvardi és básthi dr. Udvardy Jenő (1880-1941), jogász, kormányfőtanácsos, neje, Udvardy Jenőné boldogfai Farkas Margit (1888-1972) asszony, valamint az úrnő unokatestvére, boldogfai dr. Farkas Tibor (1883-1940), jogász, országgyűlési képviselő, képviselte. A legitimista zalai főispán, Tarányi Ferenc, közvetített a keresztény pártiak és a kormány között kíváló diplomáciai tehetségekkel;[30] a zalaegerszegi plébános és a főispán felhőtlen kapcsolatot ápoltak. Pehm József negyedszázadon át volt a keresztény párt Zalamegyei elnöke.[31]

1924-ben pornói (ma Pornóapáti) címzetes apáttá nevezték ki. A rendkívül tevékeny Pehm apátplébános fontos szerepet játszott a helyi zalaegerszegi közéletben[32] és a hívek körében. Felépíttette a zalaegerszegi Jézus Szíve ferences templomot és egy kolostort. A templomot 1925 júniusában kezdtek építeni az utolsó magyar király, Boldog IV. Károly (1887–1922) emlékére,[33] ami egyedülállóvá teszi a világban.[34] Az ünnepélyes felszentelése 1927. szeptember 25-én történt meg (a szertartáson részt vett sok neves személyiség, köztük Zita királyné, IV. Károly özvegye is). 1950 nyarán a szerzetesrendektől megvonták a működési engedélyt, a rendházat államosították, így a zalaegerszegi ferencesek helyett az épületbe a megyei hadkiegészítő parancsnokság költözött.[35] 1925-ben a Zalavármegyei Gazdasági Egyesület igazgatóválasztmányába választották meg.[36]

Törökbálintról Zalaegerszegre hívta a Notre Dame Női Kanonok- és Tanító rend nővéreit, hogy segítsék és tanítsák a helyi leányokat. Segítségül létrehozta a Notre Dame nővérek anyaházát és tanítónőképzőjét, valamint elemi és polgári iskoláját.[37] Másrészt modernizálta a plébániaépületet és a szegények számára 34 főt befogadó szeretetotthont alapított. Támogatta, taníttatta a szegény sorsú, tehetséges gyermekeket, a Szociális Missziótársulat bevonásával végezte a szegénygondozást, a kórházmissziót, a fogház- és a vasúti missziót. Felépíttette a Szent József Szeretetotthont, mely szegények és elhagyott öregek számára nyújtott biztos menedéket. 1937-ben pápai prelátussá nevezték ki.[24][25]

1942 augusztusában változtatta meg német eredetű családnevét – szülőfaluja, Csehimindszent után Mindszentyre. Az Országos Széchényi Könyvtár kézirattárában őrzik levelét özvegy dr. udvardi és básti Udvardy Jenőné boldogfai Farkas Margithoz (1888–1972) Révfülöpre, amelyet 1942. szeptember 10.-én írt: "A névváltoztatás nagy gondot okozott. Ötven évig hordtam – úgy érzem becsülettel. Ha ismertek, ezzel ismertek. Most már az új név inkább a fejfámra kell. Legjobb esetben enged Isten tíz évet munkára, ez már naplemente tollnak, szónak... Megtettem. Németországban irtózatos propaganda folyik annak igazolására, hogy hazánkat nevek szerint németek lakjak. Egy vezető zalai tisztviselőt felszólítottak neve után: lépjen a Volksbund-ba. Hosszú ideig vívódtam, megviselte a lelkemet. De ha ezt egyszer magyar érdeknek láttam, meg kellett tennem ".[39]

1944. március 4-én XII. Piusz pápa veszprémi püspöknek nevezte ki. március 25-én az esztergomi bazilikában[40] Serédi Jusztinián bíboros, prímás, esztergomi érsek szentelte püspökké.[41] Hivatalát március 29-én, épp születésnapján foglalta el.

Püspöki jelmondatául a „Devictus vincit” (legyőzetve győz) mondatot választotta. Szigorú és következetes munkája során számos iskolát és plébániát alapított…….

Fotó: Seres Péter