Ezek közül most több, mint 650 kapott új külsőt, köszönhetően a Honvédelmi Minisztérium pályázatának.

A sírkert az olasz nagykövetség hozzájárulásával két évvel ezelőtt már átesett egy modernizáláson. Mint elhangzott, a mostani munkálatok mellett hamarosan újabb kegyhelyek újulnak meg.

A történészek által csak nagy háborúként emlegetett világméretű konfliktus hivatalosan 1918. november 11-én ért véget. Az Osztrák-Magyar Monarchia katonái közül több, mint egymillió soha nem tért haza.

Az 1915-ben létrehozott zalaegerszegi Magyar Szibériára, más néven Drótfalura ma már csak az egervári út melletti erdősávban elhelyezkedő hadifogoly-temető emlékeztet. A temetőt megelőzően az egykori hadifogolytábor a mai pózvai városrészben húzódott, a jelenlegi külső kórház területén. 

Ez a hadifogoly-temető úgynevezett parktemető, amelyre az jellemző, hogy a XIX. századi angolkertek mintájára alakítják ki. Magas fák, bokrok és összefüggő zöldfelület jellemzi, a sírfelület jellemzően nem emelkedik ki a talaj síkjából.

A Zalamegye és a Magyar Paizs folyóiratok folyamatosan tudósítottak a fogolytábor építésének menetéről, s az itt elhelyezendő 20-30 ezer fogolyról. Az 1900-tól 1917-ig működő Magyar Paizs című zalaegerszegi hetilap 1915. április 15-i számában arról tudósított, hogy „Húszezer hadifogoly lesz Zalaegerszegen. Nagy tábori épületet készítenek a rabok szőlőtelepe mellett; a héten meg is kezdik az építkezést. Három helybeli építőmester vállalkozott a négy csoportban felépítendő tanyának a megkészitésére. – Legközelebbi vasutjok a zalaszentiván-kisfaludi állomás lesz. Egy uj várost alkotna ez, hacsak valami közbe nem jön – akadályul.”

A tervek szerint az 50 barakkos fogolytábor építése a helyi viszonylatban neves Fuchs–Grósz és Morandini építőipari vállalkozáshoz kapcsolódott. A nagy háború jelentősen megváltoztatta Zalaegerszeg lakóinak életét is. A háború alatt hadikórházként működött az 1897-ben kapuit megnyitó Főgimnázium (ma Zrínyi Miklós Gimnázium) – amelynek kivitelezési munkálatai szintén Morandini nevéhez fűződnek, s tanári karában felfedezhetjük a Magyar Paizsot alapító Borbély Györgyöt.

A zalaegerszegi temetőben 1656 katona nyugszik: 720 olasz, emellett orosz, szerb és román katonák sírja található a sírkertben, továbbá néhány zsidó hadifogolynak is emléket állítottak. A sorszámozott műkő keresztek az olasz, a sisakos emlékművek más nemzetek katonáinak sírhelyét jelölik. Az ismeretlen hősi halottakról, akiket tömegsírba temettek, magas obeliszk emlékezik meg, amelyet a zalaegerszegi Horváth István készített. A sírkert gyakran látogatott kegyhelynek számított a város lakói körében az 1930-as években.