2016.04.20

Bemutatták a város klímastratégiájának alapját képező dokumentumot Zalaegerszegen. Az évi csapadék mennyiségének csökkenése, a rendszertelen csapadékeloszlás és az egyre gyakoribb villámárvizek, az aszályos évek gyakoriságának növekedése, a növekvő talajerózió, valamint a klímaváltozás miatt az erdőkben – különösen a bükkösökben – megjelenő kártevők pusztítása – az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásai közül Zala me-gyében ezek jelentik a legkomolyabb kihívást a szakemberek számára az elkövetkező években.

Többek között ezt állapította meg az a szakmai dokumentum, amelyet izlandi, liechtensteini és norvég pályázati támogatással állítottak össze és egy kerekasztal-beszélgetés keretében mutattak be kedden Zalaegerszegen.

A Zalaegerszegen a közelmúltban lezárult klímareferens-képzés folytatásaként, geográfusok, kör-nyezetmérnökök, ökológusok, térinformatikusok, közgazdászok, szociológusok, önkormányzati szakemberek, intézményvezetők, gazdasági szereplők és helyi véleményformálók közreműködésé-vel készült el a DIPOL Csoport megbízásából az a szakmai anyag, amely módszertani alapként szolgálhat más, hasonló adottságokkal rendelkező város klímastratégiájának elkészítéséhez is. Izlandi, liechtensteini és norvég pályázati támogatással az ország öt településén –Zalaegerszeg mellett Szentkirályon, Miskolcon, Mórahalom és Nagykovácsiban – készült, illetve készül hasonló dokumentum azzal a céllal, hogy a projekt eredményeként lehetőleg minden településtípus találjon magának módszertani útmutatót a saját klímastratégiájának elkészítéséhez.

A Zalaegerszegi Polgármesteri Hivatalban kedden bemutatott dokumentum megállapítja, hogy Ma-gyarországon az átlaghőmérséklet 2050-ig 1–2, 2100-ig pedig 3–4 °C fokkal is emelkedhet az 1961–1990 közötti időszakhoz viszonyítva. A fagyos napok száma várhatóan erősen – 2010-ig akár 40 nappal is – csökkenhet, míg a nyári, forró és hőségnapok száma számottevően, az évszázad végére akár 37 nappal is emelkedhet. Ennek a hatásai a növénytermesztésben ma még jórészt beláthatatlanok.

Zalaegerszegen és környékén egyre erősebben érződnek a klímaváltozás negatív hatásai. A város és környéke az 1980-as évek vége óta tartós vízhiánnyal küzd, ugyanakkor a rendszertelen elosz-lású, heves esőzések hatására felerősödhet az erózió, valamint villámáradások veszélyeztethetik a lakott területeket is. A szélsőségesebbé váló klíma elsősorban az erdőket – főként az ártéri égerli-getek és a lombhullató erdőket – veszélyezteti. Az évi átlagos középhőmérséklet emelkedése, va-lamint az időszakos vízhiány miatt visszaszorulhat a bükk, a gyengébb fákban pedig tömegesen elszaporodhatnak a másodlagos kórokozók és kártevők (a karcsúdíszbogár és a bóbítás bükkszú), amelyek terjedésével jelentős mértékű lehet a faállomány pusztulása – állapították meg a doku-mentumot készítő szakemberek.

Zalaegerszeg környékén a legnagyobb potenciál a biomassza hasznosításában van. A kaszálók, a rétek és a nagy kiterjedésű erdőségek kiváló lehetőséget nyújtanak a helyi szilárd biomassza hasz-nosításához. A napsütéses órák száma alapján pedig napenergia hasznosításra is nyílik lehetőség. A déli fekvésű tetőkön mind a meleg víz, mind az elektromos áram termelése szempontjából ked-vezőek az éghajlati adottságok. E két megújuló energiaforrással számottevően lehetne csökkenteni a város energiafüggőségét.