Az elmúlt napokban országszerte fordult csapadékosra az időjárás, s rengeteg helyen várja reggelente havas, csúszós járda, s út a munkába igyekvőket. Az előrejelzések sem kecsegtetnek - az előttünk álló napokban még tovább csökkenhet a hőmérséklet; a hét vége felé akár a -20C fokot is elérheti az ország egyes pontjain. A fagyos időjárás miatt természetesen megnő a balesetek veszélye is; legyen szó a kisebb autós koccanásoktól, a járdákon padlót fogott gyalogosokig. A lakás-, és családi ház tulajdonosoknak ugyanakkor nem szabad megfeledkezniük arról, hogy a havassá és jegessé vált járdák plusz kötelességet is jelentenek számukra. A hótakarításról, s a biztonságos gyalogos forgalom biztosításáról a legtöbb esetben nekik kell gondoskodniuk.
Bár a helyi közutak és közterületek fenntartása az önkormányzatok feladata, azonban a legtöbb helyen az önkormányzat előírhatja - és a legtöbb helyen elő is írja -, hogy az adott településen, vagy kerületben ingatlantulajdonnal rendelkező személyek kötelesek eltakarítani a havat az ingatlan előtti járdaszakaszról, illetve kötelesek azt csúszásmentes állapotban tartani. Az előírás természetesen a tulajdonosok jogi felelősségét is magával vonja. Tehát abban az esetben, ha valaki az ingatlanunk előtti veszélyessé vált járdán a "nyakát szegi", akkor kötelesek vagyunk az "okozott" kárt megtéríteni. Nemcsak a kártérítés elkerülése miatt érdemes figyelmet fordítani a csúszásmentesítésre, hiszen bizonyos esetekben annak elmulasztása gondatlanságból elkövetett bűncselekmény is lehet.
Mi a helyzet a jégcsapokkal?
A jégcsapok eltávolításában a tűzoltók nem tudnak segíteni, mert ők kizárólag a középületek jégcsapjait távolítják el, így a társasházaknak maguknak kell megszervezniük ezt a munkát, melyet jellemzően ipari alpinisták végeznek. E mellett ajánlott a veszélyekre figyelmeztető táblák kihelyezése is, amelyek nem mentesítik teljes mértékben a társasházat a felelősség alól, de jelentősen csökkenthetik a károk és balesetek számát.
Egy családi ház esetében teljesen egyértelmű, hogy kinek a kötelessége a hó-, és jéghelyzetről gondoskodni, egy társasháznál azonban sokan nincsenek tisztában ezzel, s inkább áthárítják a felelősséget. Mint korábban is említettük a tulajdonosnak a kötelezettsége a csúszásmentesítés, ennek értelmében tehát egy társasház albetéteseit ugyanaz a felelősség terheli, mint egy családi ház tulajdonosát. Éppen ezért tévhit például, hogy a közös képviselő feladata a hó eltakarítása, s a járdák biztonságossá tétele. A társasházakról szóló törvény tartalmazza a közös képviselő működésével és a feladataival kapcsolatos rendelkezéseket. Ezek elsősorban - a teljesség igénye nélkül - a társasház képviseletére, illetve a közös költséggel kapcsolatos ügymenetre terjednek ki, s nincsen benne előírva a hótakarítás.
Természetesen ez nem azt jelenti, hogy egy társasház lakóközösségének nincs joga megállapodni arról, hogy a téli munkálatokat egy alvállalkozó végezze el helyettük. Érdemes azonban kiemelt figyelmet fordítani arra, hogy a szerződött alvállalkozóval a törvényi előírásoknak teljes mértékben megfelelő alvállalkozói szerződés köttessen. Ennek hiányában ugyanis szintén előtérbe kerül a felelősség áthárítása, s végül az okozott kárt a lakókkal térítik majd meg.
50 ezer forintos bírság a sózásért
Az egyes szabálysértésekről szóló kormányrendelet egyik passzusa értelmében akár ötvenezer forintra is bírságolható az, aki a háza előtti csúszásmentesítést sóval végzi el. A tiltás nem véletlenül született; a só ugyanis óriási károkat okoz a növényekben - és nemcsak a fiatalokban, hanem az idősebb fákban is, valamint a talajok fizikai és kémiai tulajdonságainak megváltozásához (másodlagos szikesedés - a talaj termelőképességének csökkenése), illetve a vizek - különösen az ivóvizeket adó felszín alatti vizek - szennyeződéséhez vezethet. Az egyértelműn túl sem sok minden szól a sózás mellett: tönkreteszi a cipőt, károsítja az autók gumiját, alvázát, a kerékpárgumit, idővel "felzabálja" az aszfaltot, a betont, és nem tesz jót a kutyák mancsának sem.
Mindezek fényében nagy kérdés ugyanakkor, hogy mivel lehet mégis megoldani a téli csúszásmentesítést, hiszen se a 100 ezres bírság, se az esetleges börtönbüntetés kockázata sem lehet jó alternatíva. A ház körüli síkosságmentesítésre a sózásnál sokkal jobb megoldást jelentenek az alternatív csúszásmentesítő anyagok és egyéb megoldások. A célnak megfelel a homok, a sóder, a természetesen lebomló faforgács vagy fahamu, a nádfonat és a több nemzeti parkban is sikeresen alkalmazott gránitkő-zúzalék.
Ezek mellett még számtalan olyan anyag van, ami helyettesíti a jó okkal száműzött sót - bár ezek környezetre, egészségre gyakorolt hatása szintén megkérdőjelezhető. A zeolitőrlemény természetes ásványi anyag, kis mennyiségű kálcium-kloriddal keverve jó hatásfokú olvasztásra - igaz, ha kapható, a só árának körülbelül a duplájába kerül. Létezik egy Peridox nevű, folyékony állagú tartós jégmentesítő is, amiből 30-40 millilitert kell kipermetezni négyzetméterenként. Magyar találmány a Transheat nevű szintén folyékony szer, amelynek hóval érintkezve -28 fok lehet a fagyáspontja. Ugyanakkor a felsorolt anyagok többsége a levegőbe jutva a szem, bőr vagy a légzőrendszer irritációját okozhatják.