2015.09.01

Úgy tűnik, semmiképpen nem veheti át 2016. január 1-től a kéményseprést a Katasztrófavédelem, így egyelőre minden marad a régiben. A hatalmas szakmai felzúdulás után kormányzati szinten annyi történt, hogy a tervezet általános vitája még március 18-án megtörtént, amikor is a további ügymenetet felfüggesztették és az őszi ülésszakra halasztották. A 6 hónapos felmondási idő miatt már biztosan nem lesz januári átalakulás.

Bár a közös képviselők többségétől kevés együttérzésre számíthatnak a kéményseprők, a jogszabályi előírások miatt valószínűleg nélkülük sem lenne kevesebb konfliktusuk az elvégzendő feladatok finanszírozása kapcsán, ezért érdekes lehet számukra, milyen megoldás bontakozik ki a mostani zűrzavarból.
 
Az ismert állami terv: a fűtési idény kezdetétől, majd ezt módosítva, kitolva, 2016. január 1-jétől az eddig magán- vagy önkormányzati kéményseprő-ipari vállalkozások helyét a lakossági ellátás területén átveszi a Katasztrófavédelem. Szolgálta volna mindez az egységességet és a minőséget.

Ez a tervezet sok kérdést, tiltakozást vetett fel. Honnan és mennyiért lesz apparátusa és eszközparkja a Katasztrófavédelemnek a kéményseprésre? Mikorra lehet ezt felépíteni? Mennyi időt vesz igénybe az informatikai és bürokratikus átadás-átvétel a régi cégek és a Katasztrófavédelem között? No és mi lesz az eddigi szolgáltatókkal, a kiképzett emberállományukkal, eszközeikkel, hosszú távú kölcsöneikkel és befektetéseikkel a szakmába? Ki fogja kártalanítani őket?

A kéményseprő szervezetek, mint a MOKÉSZ és az Ipartestület, hatalmas munkát végeztek, feltárva és kommunikálva a nehézségeket, és megalakult a Kéményseprők Országos Szakszervezete, amely szintén rendkívül aktív. Mindeközben a Katasztrófavédelem mintha már nem lelkesedne annyira a feladatért, mint azelőtt.

A hatalmas szakmai felzúdulás után kormányzati szinten annyi történt, hogy a tervezet általános vitája még március 18-án megtörtént, amikor is a további ügymenetet felfüggesztették és az őszi ülésszakra halasztották. Ez viszont annyit jelent, hogy január 1-jével biztosan nem veszi át a Katasztrófavédelem a szolgáltatást, hiszen a jelenlegi kéményseprő-ipari vállalkozások számára biztosított a 6 hónapos felmondási idő, amivel élni is fognak, hiszen a létük forog kockán. Ha kibírták a rezsicsökkentést, akkor mindent kibírnak, és a végsőkig fognak harcolni - mondják.

Apropó, rezsicsökkentés. Hogyan tudnak még mindig működni a vállalkozások, amikor jó néhány csődbe ment az elmúlt másfél évben a vállalhatatlan ám mégis kötelezően vállalandó díjak miatt? Az önkormányzati cégeknek (Budapest, Miskolc stb.) van ki a hóna alá nyúljon, de hogy tartják a fejüket a víz fölött a profitorientált magáncégek?

Nehezen, ügyesen. Az alapdíjakon nem változtathattak a rezsitörvény miatt, ám az új szolgáltatások (pl. összekötő elemek vizsgálata) díjait megszabhatták - ez okozott is meglepetést néhány ügyfélnél. Viszont mindez csak arra elég, hogy eldöcögjön a szekér - fejlesztésre nem jut belőle, de szinten tartásra is alig, így pedig a nem túl távoli jövő szolgáltatási színvonala szenvedhet majd csorbát.

Mindeközben Fónagy János államtitkár olyasmit pendített meg bő három hete, hogy nem a Katasztrófavédelem, hanem 4-5 nagy cég látná elé a jövőben a kéményseprő-ipari szolgáltatást. A megoldástól tehát még messze vagyunk.

http://www.tht.hu/index.php?mid=newsview&id=742